Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Pályakép
PÁLYAKÉP / I. CSÓK S T V Á ÉLETRAJZA ÉS PÁLYAKÉPE 19 A nyarat a Sárközben tölti, ahol több népéletképi jelenetet is felvázol. Őcsényben festett új kompozícióit a Műcsarnok téli kiállításán mutatja be. Az Őcsényi menyecskét megvásárolja a Szépművészeti Múzeum, (kát. 44.) A Keresztelő Őcsénybent (kát. 43.) a Könyves Kálmán Rt. műlapként adja ki. A Wodianer Kiadónál megjelenő Remekírók Képes Könyvtárának két kötetében, Gvadányi József és Balassi Bálint verseihez készít illusztrációkat. Ősszel Párizsba költözik. Elkészíti a Vámpírok első vázlatát. > Thámár (kát. 22.); Reggelinél (kát. 63.);„Az én szerelmem haragszik most reám" (kát. 128.) 1903-1910, Párizs Feleségül veszi Nagy Júliát. Párizsban a Luxembourg-kert közelében bérelt műtermes villája a rue d'Assas-ról nyílik, rálátással a Notre Dame des Champs zárda kertjére. A Csók-házaspár csütörtöki zsúrjain gyakran megfordul Márffy Ödön, Pór Bertalan, Székely Andor, Hernády Kornél művészek, Lavotta Rezső zeneszerző és Fülep Lajos művészettörténész. 1903 Párizsban elkészül felesége egészalakos portréja (MNG) és önarcképe (IV.50.). Őcsényben és Pécs-Jakabhegyen festett népéletképeit (Teknővájó cigányok, lappang, XIV.4.) a Műcsarnok téli kiállításán mutatja be. A budai királyi várpalota gyűjteménye számára megveszik Tiltott gyümölcs című képét (lappang). 1904 A Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállításán bemutatott /Wézevő/c(IV.1 2.) színes reprodukcióját a Singer és Wolfner kiadó hozza forgalomba. Miután Ernst Lajos veszi át a Nemzeti Szalon vezetését, Csókot alelnökké választják. Nyáron és kora ősszel Őcsényben és Mohácson ismét népéletképeket fest. A Műcsarnok téli kiállításán bemutatott Pihenő sokácokat Fülep Lajos méltatja. > Vámpírok, tanulmány (kát. 27.) 1905 Az év elejére elkészül első párizsi főműve, a Műteremsarok (kát. 3.), amelyet tavasszal a párizsi Szalonban, az év végén pedig a Képzőművészeti Társulat kiállításán mutatnak be. Idehaza megkapja rá a Lipótvárosi Kaszinó díját, és a művet megvásárolja az állam. Nyáron Mohácson, Darázson és Nagybodolyán fest. Október 25-én a Könyves Kálmán Rt. Nagymező utcai szalonjában 32 művel megnyílik első gyűjteményes kiállítása. A tárlatot Lukács György nyitja meg, művésztársai mellett a vernisszázson ott van Molnár Viktor kulturális államtitkár, K. Lippich Elek, Rajner Béla, Horthy Béla, Bárczy István, Löwenstein Arnold, a Pallas kiadó vezetője és Révai Mór is. A kiállításon elsősorban Csók újabb sárközi és sokác zsánerképei szerepelnek. A bemutatóról valamennyi számottevő sajtóorgánum beszámol. > Thámár, tanulmány (kát. 18.); Szántás (Tavasz-allegória, kát. 29.); Sokác lány a Dunánál (kát. 49.); Felesége arcképe kék ruhában (kát. 59.); Felesége arcképe (kát. 60.); Varró nő (kát. 64.) 1906 A párizsi Szalonban kiállítja a Thámárt. A hazai tárlatokon főként népéletképeivel szerepel. Nyáron Balatonaligán fest. > Párizsi nő (kát. 61.); Párizsi szalonban (kát. 62.) 1907 Tavasszal a párizsi Szalonban kiállítja a Vámpírokat (lappang, I.22.). Belép a frissen megalakult Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) tagjai közé. Nyáron Mohácson fest. > Vámpírok, vázlat (kát. 28.); Vámpír (Kísértés, kát. 30.); Nirvána, tanulmányok (kát. 37., 39.); Alvó sokác parasztasszony (kát. 46.) 1908 A MIÉNK első, januárban megnyíló kiállításán bemutatja Párizsban festett Magyar csendéletét és a Vámpírokat. A párizsi Szalonban kiállítja a Nirvánát (kát. 38.), de a kép előnytelen elhelyezése 1.19. 1.20. 1.21. 1.19. Párizsi műtermében, 1906 1.20. Felesége arcképe, 1911 (lappang) 1.21. Csók feleségével és kislányával, 1911 (MNG)
