Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Égi és földi szerelem - Budai Rita: Csók István és a bibliai nők
ÉGI ÉS FÖLDI SZERELEM / VII.BUDAI RITA: 161 CSÓK ISTVÁN A BIBLIAI NŐK VII. BUDAI RITA Csók István és a bibliai nők Csók István festészetét és gondolatvilágát, érzékeit és fantáziáját egész életében betöltötték a nők. Lányok és asszonyok számtalan típusát örökítette meg az ártatlan kisleánytól a vérszomjas vámpírig. A női test esztétikuma és forró érzékisége festői stílusának formálódására is döntő befolyással volt. Csók életművében találunk néhány olyan képtémát, mely a bibliából származik (ó- és újszövetségből egyaránt), mégpedig döntő többségben nők történeteit.' E nőalakok között vannak olyanok, akik számos variáción keresztül mondhatni a művész egész pályáját végigkísérték. Érdekes megállapításokat tehetünk, ha alaposan megfigyeljük a festő témaválasztásának motivációit, sajátosságait és azokat a jelentésárnyalatokat, melyeket kibontakoztat ezekből a nőalakokból, s mindezt összehasonlítjuk Csók korának párhuzamos jelenségeivel. Akár egy gyöngysort, egy szálra fűzhetjük fel e biblikus nők sorozatát, melyek nem kis mértékben gazdagították a festő asszonyábrázolásainak spektrumát. Csók István református családból származott, s a család baráti viszonyban volt lelkészekkel és kántortanítókkal.2 Bár maga nem volt nagy templomba járó, joggal feltételezhetjük, hogy az átlagosnál alaposabb szentírási ismeretekkel rendelkezett, s olyan epizódok is felkelthették a figyelmét, melyek nem tartoztak az általános bibliai műveltséghez vagy az ábrázolási hagyomány legismertebb köréhez. A bibliaolvasás motívuma megjelenik az 1891 -es Árvák című képén. (kát. 8.) Az eredeti elképzelés szerint a háttérben lévő nőalak a bibliát olvasta volna, végül azonban csak ráborul a könyvre.3 Bár ő maga írásaiban sehol nem említi, hogy olvas-e bibliát, írásaiban gyakran használt onnan eredő szófordulatokat, melyek tanúskodnak arról, hogy a szentírás gyermekkorától fogva mélyen beléivódott. A biblikus témák iránti festői érdeklődésére hatással lehetett párizsi tanulmányai idején (1887-1889) az a Julian Akadémia-beli gyakorlat, mely szerint az aktfestésen kívül az előrehaladottabbak hetente egyszer kompozíciós feladatot is kaptak: egy adott témára kellett vázlatot készíteniük. A tematika olykor mitológiai, gyakrabban bibliai volt. (A Csókkal együtt akkoriban itt tanuló Ferenczy Károly biblikus témaválasztását is befolyásolhatta ez az oktatási metódus).4 Az itt korrigáló tanárok, Tony Robert Fleury és William Bouguereau Csók visszaemlékezései szerint nem gyakoroltak rá hatást, képei azonban arról tanúskodnak, hogy nagyon is jól ismerte és megfigyelte Bouguereau és más akadémikus festők alkotásait, melyeknek elemei megjelentek akkori művein.5 William Bouguereau festészetében, különösen 1877 után, igen erőteljes a bibliai tematika, és hatása Csókra még annak késői korszakában is érezhető. Paul Baudry, akinek Vénusza6 Csók bevallása szerint7 kezdetben a legnagyobb hatással volt rájuk, a kint tanuló magyar festőnövendékekre, későbbi festészetének is vezérlő csillaga maradt, ezt bizonyítja a legtöbb aktkompozíciója, de legfőképpen talán a főműnek szánt Műteremsarok. (kát. 3.) Második müncheni tartózkodása alatt (1889-1897) Csók nyilván figyelemmel kísérte a Glaspalast nemzetközi kiállításait, illetve 1892-től a Secession újabb szellemiségű művészetet bemutató tárlatait, ahol megismerhette Böcklin, Lenbach, Franz von Stuck, Leibi művészetét, s ugyanekkor Wagner zenéje is nagy hatással volt rá.8 Egyértelmű, hogy már ekkor megérintette őt a szimbolista szellemiség, noha a Melancholia (1897) várható kudarcáról beszélgetve festőbarátaival kijelentette, hogy„ma szimbolizmust festeni tisztára anakronizmus".9 Ennek ellenére, a szimbolizmus hatása még erőteljesebbé vált párizsi korszaka idején (1903-1910), bár Csók saját magát összességében impresszionistának tartotta. A„nőben rejlő bestia" gondolata min-VII.1. VII.1. Golgota, 1902 (repr. Művészet, 1902; lappang) I
