Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)

Égi és földi szerelem - Király Erzsébet: Pogányság és Megváltás. Még egyszer Csók István nagybányai korszakáról

i

160

É G I

FÖLDI SZERELEM / VI.KIRÁLY ERZSÉBET: POGÁNYSÁG

M E

sértésbe" címeken megmaradt vázlatának adatai: olaj, vászon, 47,5x83 cmj.j.f.: Csók, mgt.

42 Komlós i. m. (39. j.) 140.

43 Csók életműve a képi ötletek állandó vándorlásának és újraformálódásának történeteként is feldolgozható, Id. Révész Emese kötetünk 2. fejezetében szereplő tanulmányát. Nézetem szerint az ilyen közelítés releváns módszertani fordulat lehet, egyben a tudomány válasza is arra a visszatérő felvetésre, miszerint Csók István hullámzó teljesítményű, bizonytalan ízlésű féltehetség volt, aki nem véletlenül vonta magára oly korán a hamisítók figyelmét. Az antropológiai szemlélettel megtermékenyített művészettörténetnek megadatik túllépni a normatív esztétika keretein, s tematizálni sok rajta kívül eső, mégis eleven problémát. Jelen kötetünk sokféle kulturális nézőpontja ez irányban tett kísérlet is.

44 A magyar sajtóban megjelent kritikák szinte mindegyike jelzi, hogy Csók nagy képe nehezen érthető. A Hazánk cikkírója nem emlékszik a címére, de szerinte az úgysem mondana semmit. (Ld. Tímár szerk. 1996. 250.) Ez az ismertetés közvetett módon ikonográfiái kérdést érint, nevezetesen, hogy a kritikus látja a tengert Vénusz mögött, mintha az az istennő születésének lenne a mítoszadta háttere. Divald Kornél a Magyar Szemlé ben Botticellire is utal, így valószínűsíthetjük, hogy Csók képéhez többnyire ezt a klasszikus sémát társították. (Ld. uo. 260.) Az viszont figyelemre méltó, hogy mindkét tudósító jelenésként számol be a mintegyégi szférából előtűnő Krisztusról. Ez ellentmond Réti emlékeinek, így a kérdés nyitva marad. Az egész kompozíció körül általában értelmezési zavarok vannak. Divald Kornél pl. Vénuszt is festői víziónak véli. Mindez arra mutat, hogy idealizmus és realizmus festői eszközeinek ilyen szokatlan tárgykörben való érvényesítése a szakavatottabb bírálókat is zavarba hozta.

45 Lázár 1921.19. A vázlatot - támaszkodva e kis Ernst-füzetkére - az 1988-as székesfehérvári Csók-kiállításon ezzel a címmel mutatták be. Ld. Király 1988.

46 A kiállítási beszámolók kivétel nélkül felfigyelnek a szépség istennőjének dominanciájára a képen, s ez olykor az értelmezés,,kulcsát" is megadni látszik nekik. Mennél kihívóbb Vénusz, annál inkább ő a Gonosz, akitől Krisztusnak óvnia kell az emberiséget (Ld. pl. a Pesti Napló kritikáját. In: Tímár szerk. 1996. 259.) A Hazánk már idézett kritikusa (44. j.) ettől a prekoncepciótól vezettetve - egyébként mindenki mástól eltérően - egyenesen úgy látja, hogy a tömegek pillanatnyi megkísértetését éppen Krisztus látványa fordítja meg, és hogy az emberek a kereszt felé fordulnak, azt imádják. A vásznon tehát mindenki azt látta, amit látni akart, és gyakran csalt az emlékezetük is.

47 A svájci festő nemzetközi irodalmából ld. az alábbi kiállítási katalógusokat: Andree, Rolf: Arnold Böcklin. Die Gemälde. Schweizerisches Institut für Kunstwissenschaft, Oeuvrekataloge Schweizer Künstler 6. Basel, 1977; „In uns selbst liegt Italien." Die Kunst der Deutsch-Römer. Heil mann, Christoph (hg.) Kiállítási katalógus. Haus der Kunst, München, 1988; Arnold Böcklin. Kiállítási katalógus. Öffentliche Kunstsammlung Basel- Kunstmuseum - Réunion des musées nationaux/Musée d'Orsay, Paris - Bayerische Staatsgemäldesammlungen/Neue Pinakothek, München, Heidelberg, 2001 ; Az utóbbi apparátusa csaknem napjainkig regisztrálja nemcsak a Böcklinre vonatkozó, hanem a körülötte létező német idealista festészet tárgykörében született fontosabb munkákat is világszerte; A magyar művészet elsőként Szinyei Merse Pál révén kapcsolódott Arnold Böcklinhez és kultuszához, erről ld. Király Erzsébet: Mítosz és természet. Böcklin-hatás és időélmény Szinyei Merse Pál művészetében. In: Történelem - Kép 2000.723-729; Az Arnold Böcklin személye körüli, valamint az ő legfőbb motívumának, Pán-faunnak a kultusza a századvégen olyannyira összenőtt, hogy a művész öregkori fotóin a természetisten barbár vonásait vélték felfedezni. A festő 1901- ben bekövetkezett halálakor„Pán halálát" emleget- ték a Plutarkhosz-féle „természet siráma"értelmében. A művésztársadalom Böcklinnek szóló hódolatában éppen Max Kiinger járt elöl. Ld. föntebb: Andree, Rolf i. m. 13., 89-91.

48 Németh G. Béla: A peremsors tudattorzítása. (Védekező humor - kibékítő belátás: az értekező Reviczky). In: Uő: Küllő és kerék. Tanulmányok. Magvető, Budapest, 1981. 150-172.

49 Uo. 152.

50 Reviczky Gyula: Századunk pesszimizmusa. In: Reviczky Gyula összegyűjtött művei. Paku Imre (szerk.) Athenaeum, Budapest, 1944.555.

51 Reviczky Gyula: Szenvedély és világfájdalom. In: Reviczky i. m. (50. j.) 502-503.

52 Uő: Levelek egy leányhoz. In: Reviczky i. m. (50. j.) 500.

53 Uő: Az ambícióról. In: Reviczky i. m. (50. j.) 516.

54 Uo. 522.

55 Uo. 517.

56 A Figyelőről ld. Németh G. Béla: A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. Budapest, 1981.93-128.

57 A költemény műelemzését ld. Komlós Aladár i. m. (39. j.) 121-124; Mezei József: A szimbolista élmény kialakulása. Reviczky Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968.370- 392; Széles Klára: Reviczky Gyula poG V Á L T Á S

étikája és az új magyar líra. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976.126-130.

58 Életigenlésnek és lemondásnak a versbeli kettőssége mindig is megosztotta az értelmezőket. Vö. S. Varga Pál: A gondviseléshittől a vitai izmusig. A magyar líra világképének alakulása a XIX. század második felében. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1994.199.

59 Az egyetemes aspektusok Nagybányán sajátos módon fonódtak öszsze a „nemzeti táj" századfordulós kultuszával. „Mindent csak maguktól vártak s attól a természettől, amelynek rögéhez kötötték művészi fejlődésüket. S ezek Nagybánya rögei voltak. A mi mezőnk, bokrunk, erdőnk, levegőnk vált felfogásuk sugallójává, előadásuk kormányzójává. Képeik tehát nem is téveszthetők össze müncheni, bécsi, londoni mesterek képeivel. Mert javarészükön rajta van születésük bélyege: itt születtek nálunk, a mi világunkat tükrözik"- vallja Lyka A nagybányaiak küldetése c. írásában. In: Magyar Művészet 1925.1. sz. 22; A „magyar rögöt magyar palettával" megörökítő festők eszmetörténeti kontextusához vö. Nemzet és művészet 2010, különösen: A természet mint otthonvilág (373-376.) és A népi élet modern poézise (377-379.) c. fejezeteket a katalógusrészben.

60 Lyka i.m.(4.j.) 258.

61 Réti 1994. 56.

62 Uo. 57.

63 Lyka i. m. (4. j.) 259.

64 Ld. erről Sinkó Katalin: Az alapítók biblikus képei és a századvég antihistorizmusa. In: Nagybánya MNG 1996. 216-218. és 224-231.

65 Réti 1994. 50.

66 Uo. 50.

67 Lyka i. m. (4.j.) 24.

68 Réti 1994.51.

69 Uo. 51.

70 Uo. 51.

71A pénzkeresés iránti vágyat, amely e műve születése körül elfogta, Csók éppen a nagybányaiakhoz való közeledésekor tisztázta lelkiismeretével. Ld. Csók 1990.111-114. és 119- 120. A festő „hollandizmusáról" ld. Németh István tanulmányát ebben a kötetben.

72 Csók 1990.130.

73 A Csók-féle örökös átfestések, javítások, változtatások szerencsétlen szokásáról ld. Gippert László tanulmányát ebben a kötetben, főleg a Nirvána kapcsán.

74 Csók 1990.141.

75 Uo. 129.

76 Max Kiinger 1992. (27. j.) 342.

77 Ferenczy Károly Háromkirályok c. festményének (1898) legújabb elemzését ld. Sármány-Parsons Ilonától; Uő. In: Ferenczy 2011.186.

78 E másik Ferenczy-kép, A hegyi beszéd (1896) legújabb elemzését ld. Szűcs Györgytől; Uő. In: Ferenczy 2011.176-177.

79 Réti 1994.16.