Lukács László: Az 1848-as móri csata emlékei - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2008)

Mihálka Endre honvéd altiszt naplója a móri csatáról

I

21

Mihálka Endre honvéd altiszt naplója a móri csatáról

1848 december 30-án Mórnál Perczel Mór hadteste vereséget szenvedett Windisch- Grätz ellenforradalmi seregétől. Mihálka Endre, Veszprém megyei szabólegény, mint honvéd önkéntes a móri csatában esett át a tűzkeresztségen. Hat évvel később, 1854- ben ozorai szabómesterként írta meg naplóját, a szabadságharc idején „a 48-dik honvéd zászlóalj alatt viselt dolgait.” Négyszáz oldalas kéziratos naplóját a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban őrzik.1 Naplójában külön fejezetben emlékezett meg a móri csatáról. E naplórészlet bemutatása előtt lássuk, hogy a legújabb történeti feldolgozások szerint hogyan zajlott le a csata, ismerkedjünk meg a napló írójával.2

Windisch-Grätz 43—44 ezer főnyi serege élén december 16-án lépte át a magyar határt. A vele szemben álló feldunai hadtest 25-26 ezer emberből állt, élén Görgei Artúrral. Windisch-Grätz támadásának megindulása után Görgei hadteste azonnal hátrálni kezdett. Perczel a Muraközből vonult észak felé, hogy 6 ezer katonájával a feldunai hadtesthez csatlakozzék. A délvidéki seregből 5 ezer katonát ugyancsak Görgei táborába vezényeltek.

A feldunai hadtest feladata lett volna, hogy a mellé rendelt segédcsapatokkal együtt Windisch-Grätz előnyomulását még a Dunántúlon feltartóztassa. Görgei gyors visszavonulása miatt a délvidéki seregrész a Dunántúl kiürítése előtt képtelen volt a feldunai hadtesthez csatlakozni. Perczelnek pedig csak december 31 -én, a vesztes móri csata után, közvetlenül Buda alatt sikerült közvetlenül érintkezésbe lépnie a feldunai hadtesttel. Ilymódon a balszerencsés móri csata a főváros kiürítését, az Országos Honvédelmi Bizottmány és az országgyűlés Debrecenbe költözését idézte elő. A kortárs,

Jókai Mór naplójában így

Mihálka Endre fényképe naplójából Foto Endre Mihálkas aus seinem Tagebuch