Siklósi Gyula: Székesfehérvár - Palotakapu (Szuret kapu, Alsóvárosi kapu, Rác kapu) - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 36. (Székesfehérvár, 1999)
SZÉKESFEHÉRVÁR - PALOTAI KAPU (SZÜRET KAPU, ALSÓVÁROSI KAPU, RÁC KAPU) Székesfehérváron a Jókai u. 2-8., illetve a Szabadság tér 8. sz. házak udvarának nyugati végén több helyütt feltártuk a városfalat, illetve még álló városfal részleteket mértünk fel.1 A liszt Ferenc utca vonaláig a városfal nyomvonalát pedig a történelmi városalaprajzok, valamint a mai telekhatárok jelzik.2 A Liszt Ferenc utca déli oldalához csatlakozó városfalat a Megyeház utca 11. udvarán tártuk fel 1998-ban. Ezeket a városfalakat a Városház tér 8. területén feltárt, patkó alakú toronyhoz hasonló- és téglalap alaprajzú tornyok tagolták. E tornyok építése a városfalak visszabontásával történt. A városfalak még a 13. század végéig elkészültek, tornyaik is a 13-14. század fordulóján épültek.3 1602- 1663 között épült fel a mai Liszt Ferenc utca vonalában álló kaputorony (akkor: Szüret kapu)4 és a déli Murteza pasa torony között húzódó külső városfal, melyet 1663-ban már javítanak a fehérvári szandzsákbég jelentése szerint.5 Ennek falmaradványai részint ma is állnak, részint feltárásaink során kerültek elő 1998-ban a Lépcső u. 3., Megyeház u. 7-13. sz. házak területén. Az itt említett városfalak (tehát északról egy, délről kettő) futottak a mai Liszt F. u. torkolatában egykor álló, a 13-14. század fordulóján épült kaputoronynak. Székesfehérvár belvárosának két kapuja volt,: északon a Budai kapu, keleten a Palotai kapu.6 Volt azonban a város nyugati városrészének is egy Palotai kapuja (1558-1784 között többször is így nevezik)7, melyet a Sziget külváros (Nova Civitas) északi részén nyitottak. Mi természetesen a belvárosi Palotai kapuról beszélünk. A belváros Palotai kapu tornya tehát a 13-14. század fordulóján épült, IV. Béla király a tatárjárást követő városépítő-erődítő munkájának köszönhetően. Fehérvár védelmi rendszere Mátyás király idején már elavulttá vált. Ezért a nagy uralkodó parancsára 1473-ban a város falait a stratégiailag fontos pontokon rondellákkal erősítették meg. Mátyás parancsára ekkor Veszprém és Somogy megyék jobbágyai dolgoztak a város erődítésein.8 Ekkor épült a kaputorony elé egy nyakon ülő barbakán, melynek déli falában egy újabb kaputorony kapott helyet. Magát a kaput jegyzeteiben Miksa római király nevezi meg először, Fehérvár ostroma során.9 A barbakán és a belső kaputorony rcyza először Matrakcsi Nászuh krónikájának miniatúráján jelenik meg az 1543. évi hadjárat leírásával kapcsolatosan.10 (9. ábra) Sematikusan Wilhelm Dülich 1 Siklósi, 1990. 18-36., 1993. 78-89. 2 Siklósi, 1998. 221-251. 3 Siklósi, 1990. 19.; 1993. 65. ábra 4 Ugyanott; Veress-Siklósi, 1990. 64. 5 Ugyanott. 6 Ugyanott 30-35.; Ugyanott. 7 Ugyanott. 8 Balogh, 1985. 193. 9 Károly. 1898. 152.; Siklósi, 1990. 30., 1993. 85. 10 Fehér, 1975. XXVI. tábla 3
