Siklósi Gyula: Székesfehérvár - Palotakapu (Szuret kapu, Alsóvárosi kapu, Rác kapu) - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 36. (Székesfehérvár, 1999)

1600-ban készült rézkarcán (10. ábra), illetve Wilhelm Peter Zimmermann 1602- ben, 1604-ben és 1605-ben készült rézkarcain is látható. Elnagyoltan, ám mégis bizonyos helyeken részletekbe menően két kaputoronnyal, a barbakán mellett nyitott külső kaputoronnyal ábrázolja a kaput az 1601-es ostrom idején készült olasz alaprajzi vázlat. (11. ábra) A rajzon a barbakán mellett egy cölöpökből épített “iker” rondella is látható. Ugyanezt az ostromot ábrázolja az 1606- ban készített, 1608-ban Párizsban kiadott ún. francia metszet. (12. ábra) Finnes Montreulx egyértelműen egy belső kaputornyot láttat a barbakán mögött. Ugyancsak egyik leghitelesebb Fehérvár ábrázolásunk az 1601-es ostromot követően készült német tollrajz (13-14. ábra), melyen a belső kaputorony, valamint a barbakán és kaputornya egyaránt jól kivehető. 1602-ben Wathay Ferenc vízfestménye mutatja - ezúttal kelet felől a kaputornyot. (17. ábra) Az 1601-es ostrom okozta sebek jól láthatóak az említett ábrázolásokon, ám ezeket a hadi eseményeket történelmi forrásaink is megörökítették. 1601. szeptember 20-án ütöttek rést a Palotai kapun,111602-ben pedig egyetlen janicsárnak sikerült elfoglalnia.12 Igencsak érdekes topográfiai adatot szolgáltat számunkra az 1602-es ostrom naplójának egyik adata, mely a Palotai kapu előtt, a Szigeten egy földerődítményt említ.13 Ennek a földerődítménynek nyoma sincs a fent említett 1601-es ostromábrázolásokon. Azaz a keresztény sereg vezetése kellett hogy építse 1601- 1602 között. Wathay Ferenc 1602-ben emlékezik meg nagy méretű földmunkákról:

“Tavasszal... hantval, földvei töltsék, ...” “ ... ötszáz csehvel,

Talicska, ásó, lapáttal, bűségvel, ...”

A hídfőt biztosító földerőd a barbakánnal átellenben, a várárok nyugati partján épült, az ehhez vezető mélyített, kövezett útburkolatot, melyben elfektetett gerendákat is találtunk, 1989-ben tártuk fel a Palotai út nyugati oldalánál álló Mária szobor mellett.

A mélyített utat két oldalról gerendákból rótt támfal, illetve gyenge habarcsba rakott kőfal határolta. (1-2. ábra) 1992- ben a Piac téren, az említett Mária szobor újonnan kialakított alapozási területén végeztünk leletmentést, melynek során megfigyelhettük a Palotai kapuhoz vezető híd nyugati végét biztosító földerőd részleteit. (3. ábra) Ennek alapozását fektetett karókkal és földdel készítették. A földerődhöz tartozó rétegekből középkori és 16-17. századi cserepeket gyűjtöttünk (ltsz.: SZIKM 92. 330-346.), míg a sánc elterítésének rétegeiből több habán töredéket találtunk a törökkori és középkori cserepek mellett (ltsz.: SZIKM 92. 122-329.). (4-8. ábra)

A lépcsőzetesen kialakított földerődöt, melynek déli szárnyán nyitották a kaput, La Vergne 1689-es városalaprajzain (15- 16., 18. ábra), az 1691-es német városalaprajzon14 (19. ábra) és egy, a 18. század elején készült Stockholmban őrzött városalaprajzon16 (20. ábra) jelenítették meg. Az 1720-ban készített De Prati-féle rajzon már nem látható, tehát ekkorra már elbontották. (21. ábra)

Ugyancsak az 1602-es ostromnapló említi először a Palotai kapu rondelláját és felvonóját16. "... A magyarok, akik egy torony-11 Rázsó, 1977. 152. 14 Siklósi, 1988.

12 Ugyanott 155. (Kjátib Cselebi 305. alapján) 15 Kisari Balla, 1996. 58., 176.

13 Benda-Nehring, 1978. 270. 16 Benda-Nehring, 1978. 271., 277.

4