Lukács László: 1948–49 jeles napjai a néphagyományban. – Szent István Király Múzeum közleményei: A. sorozat 35. (1998)
Э^т Az átnyújtott sereg létszáma következő: Nagy Sándor hadteste: 8.641 ember 1.562 ló Leiningen " 9.196 " 2.058 " Pöltenberg " 6.708 H 2.392 " az Aradon hozzá csatlakozott had. 6.000 " - "_ 30.545 ember 7.012 ló 144 ágyú. Csak Világosnál volt: 32. 659 honvéd!" A csákvári Harangozó András (szül. 1880) nagybátyjától hallott a fegyverletételről: "Görgei mikor lerakatta a fegyvert, János bátyám ott volt szegény. Világosba, majornál. Tizennyolc esztendős volt, huszár volt. Mikor odaértek Világosra, azt mondták nekik: -Újoncok, ti elmehettek haza. Az öreg huszárok meg gyüjjenek velem! Hát miért, hogyan? Akkor mondta aztán nekik... Odavezette két hegy közé, hogy rakják le a fegyvert. Ezek aztán nem akarták lerakni. Összevissza ment a zavargás. Aztán az öregek rágyüttek, tudták, hogy itt valami elárulás van. A Görgei alighanem eladta a tábort. Na aztán az öreg huszárok... ők mentek a tisztekkel. Agyonlőtte a lovát, fejbelőtte az öreg huszár. Nem mentek föl a hegynek, az ellenségre rá. Agyonlőtte magát. Voltak olyanok, akik kitartották a kardjukat, egymásnak a kardjába szaladtak bele, úgy vágták összevissza magukat. János bátyámnak meg azt mondták... ezeknek a fiatal katonáknak azt mondták, hogy menjenek haza. Elmehetnek lovastól, mindenestől. El is jött János bátyám mindenestől. Amikor az apai ház elégett, akkor dobtuk le a kengyelvasakat a padlásról. Elárulások voltak. Eladta Görgei a tábort, így aztán elvesztették a csatát. Utána nagyon sok bujkált. (Sírva mondja el.)" (Dobos 1966, 18.) Soponyán Benedek István (szül. 1912) igen részletesen beszélt a szabadságharc bukásáról: "Mondták, hogy váltsák le, mert a 13 tábornok nem bízott meg a Görgeiben. Aztán Kossuth azt mondta: - Nem szabad bizalmatlannak lenni. Azt mondja Damjanich: - Majd meg fogja látni, Kossuth apánk, hogy mi lesz a vége. Aztán amikor akasztották őket, azt mondja Damjanich János Nagy Sándornak: - Ugye, Sándor megmondtam, hogy a Görgei az akasztófára juttat bennünket. A 13 tábornokot kivégezték, és ennek nagy okának köllött lenni, hogy a Görgeit nem végezték ki. Mert az letette a fegyvert. Akkor a Bém apó, ez meg lengyel tábornok volt, azt mondta a többinek, hogy meneküljenek. Azok azt válaszolták, nem emésztik el. О meg annyit mondott: - Huncut a német, nem hiszek én neki. És elmenekült. A Klapka meg Komárom várának volt a parancsnoka. Aztán Komáromot nem tudták bevenni. Aztán az úgy adta csak föl a várat, hogy egy hónapi zsolddal mindenkit eleresztenek. Meg a Haynautól (a kegyetlen, aki akasztatott) kezeírást vettek, hogy mind szabadon elmehetnek, meg a zsoldot is megkapják. Úgyhogy a komáromi tüzérek meg az összes
