Lukács László: 1948–49 jeles napjai a néphagyományban. – Szent István Király Múzeum közleményei: A. sorozat 35. (1998)

37 akarta gyújtani a köz­séget, mert a szárny­segédje lábát ellőtték, de az akkori plébános kérésére elállt ettől a gondolattól. A köz­ségházát és egy-két épületet felgyújtatott ugyan; nem engedte ezeket elojtani, de to­vább gyújtogatni sem. Jellasics a nagy vere­ség után tovább vo­nult nyugatra." (Gá­bor 1947b, 1.) "Negyvennyolc ról annyit tudok csak, amit apám mesélt róla, amikor még élt szegény. Apám is negyvennyolcas hu­szár volt Mesélte '^ ábra: Azúrasztala a sukorói református templomban 1805-ből. hogy fenn a Meszek-dombon álltak a magyarok; a híres pákozdi céllövészek. On­nan lőtték a Bogárhalmot, ahol Jellasics seregei álltak. Egy horvátot, ahogy kijött az elhagyott pincéből, mert bort lopott vót, úgy eltalálták, hogy a golyó épp az üveget érte a mellén. A horvát felbukfencezett, nem bírt tovább menni. Később, hogy apám arra ment, kérte őt, hogy lőjje agyon. 'Lőjje agyon a villám!' - így mondta apám - 'Életemben nem öltem védtelen embert, oszt nem is fogok!" (Gábor 1947b, 1-2.) "Meséte is öregapám, mikor begyűrtek a horvátok, nagy ijedelem volt. A Kossuth-huszárok mind a hegyen voltak. A horvátok meg is telepedtek az Öreg utcán, aztán elkezdtek rabolni. Az ágyneműből mind kieresztették a tollat, aztán a huzatot elvitték kapcának. Itt ebbe a házba feküdt Jellasics testvére, szárnysegéde sebesülve. Mérges is volt a Jellasics, hogy a magyar lövészek olyan jól eltalálták a testvére lábát. Fel akarták gyújtani az egész községet. El is menekült a nép java ijedtébe, ki merre látott. Újfaluig menekültek, de a bíró könyörgésére megkegyel­mezett a horvátok vezére." (Gábor 1947b, 4.) A pákozdi csatával kapcsolatban bemutatott néphagyomány anyag elemzése több tanulsággal jár a negyvennyolcas hagyományok alakulása szempontjából. A fenti hagyomány anyag fontosabb, gyakran ismétlődő elemei a következők: 1. A falu lakóinak elmenekülése a horvátok elől. 2. A falu felgyújtása, fosztogatás, á pap vagy a bíró közbenjárása. 3. A magyar kémnő tevékenysége. 4. A lovak lábán a patkó megforgatása. 5. Jellasics szárnysegédének megsebesítése. 6. Az ellenség tóba szorítása. 7. Jellasics seregének menekülése. Jenéi Károly, Urbán Aladár,

Next

/
Thumbnails
Contents