Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Dunaújváros, Előszállás I. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ a Szórád Márton Általános Iskola homlokzatán. (Magyar út 49.) Műkő, tülkében katonaszobor. INTERCISA RÓMAI TÁBOR MARADVÁNYAI. (Öreghegy) A Duna-parti egykori római főút mellett, löszfensík K-i szélén az 1. sz. végén római palánktábor települt. Ettől É-ra, végleges helyen, Traianus császár idején (98-117) épült újabb palánktábor, amelyet 178-182 között kőből építettek újra. Körülötte település alakult ki, amely a Severus-dinasztia alatt (193-234) élte fénykorát. A tábor helyőrsége egy Szíriából sorozott ezres létszámú gyalogos íjász alakulat. 260 k. az erőd súlyos károkat szenvedett, kijavították, majd a 4. sz.-ban teljesen átépítették. Az 5. sz. elején pusztult el. Hekler Antal tárta fel 1909-10-ben, majd további ásatások. Kőemlékek részben a MNM-ban és SzIKM-ban. - A lekerekített sarkú, belső saroktornyos, paralelogramma formájú, 176x200 m-es kőerőd (castellum) falához kapcsolódó SÁNC (vallum) nyomai, amelyet árok vett körül. Az erőd K-i oldala a partomlásoknak esett áldozatul. D-i KŐKAPU alapfalai. Caracalla korában (211-217) épült a kőfalhoz csatlakozó egykorú fakapuk helyén, a falsíkból kiugró 2 toronnyal. Ma konzerválás nélkül. Az erőd belsejében, a kapukat összekötő kőlapokkal burkolt főutak kereszteződésében a PARANCSNOKI ÉPÜLET (principia) alapjai, kövezett udvarral, ciszternával, raktár- és irodahelyiségekkel, nagy csarnokkal, táborszentéllyel. Mellette a csapatparancsnok lakóházának (praetorium) maradványai, ma konzerválás nélkül, pusztuló állapotban. LEGYEZŐ-SAROKTORNYOK 4. sz.-i maradványai. DK-i torony konzervált romjai, ÉK-i visszabontva. ROMKERT ÉS KŐTÁR. A tábor körzetében, a település (vicus) területén gazdagon díszített házban utazókocsi maradványai kerültek elő. Padlófutéses IKERHÁZ és apszisos TEMETŐKÁPOLNA konzervált romjai. FÜRDŐ helyreállítása tervbe véve. (I.: Barkóczi és mások: Intercisa, I. Bp., 1954, Hajnóczi J. Gy.: Pannónia római romjai. Bp., 1987. 141-144., Visy Zs.: A római limes Magyarországon. Bp., 1989. 90-106.; Müemlj. 460.; Lőrincz B.: Vezető az Intercisa Múzeum római kőtárához. Dunaújváros, 1996.) (SJ) ELŐSZÁLLÁS A Mocsárpatak jobb partján települt két főutcás, szalagtelkes település fésűs ill. utcavonalas előkertes beépítéssel. - T.; A 13. sz. utolsó harmadától a kunok szállásterületére esett. A 17. sz.-ban puszta. 1659-tól 1945-ig a ciszterciták Fejér megyei uradalmának központja. A szétszórt településeket 1927-ben egyesítették Előszállás néven nagyközséggé. 1940 után ONCSA-házak épültek. (1.: Farkas G.: Előszállás. FMTÉ 15. 1981 337-399.) R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Kisboldogasszony. (47. fénykép) 1766-tól plébánia. Szabadon álló barokk épület. Építették a ciszterciták Haschle Konstantin Heinrichaut apát idején 1776- 79-ben. Renoválva 1939-ben. - Homlokzat elé lépő órapárkányos, gúlasisakos középtorony, kétszakaszos hajó csehsüvegboltozattal, erőteljes kettős pilaszteres faltagolással, keskenyebb egyszakaszos félköríves záródású szentéllyel. A szentélyhez bal felől sekrestye csatlakozik. - B.: A bejárat fölött 3 nyílású kihasasodó orgonakarzat mellvédjén kovácsoltvas védőráccsal, 18. sz. 3. negyede. Kőből épült oszlopos párkányzatos főoltár faburkolattal, kétfelől Zakariás és Erzsébet faszobraival, oromzatán angyalokkal kísért, sugár- és felhőkoszorúval övezett Mária-monogram. Koporsó alakú sztipesz, rajta kazettás félkupolával fedett fülkébe állított tabemákulum, felszentelve 1783. Oltárkép "Mária születése", 1788. Mellékoltárok Szt. József és Szt. Bemát rossz állapotban lévő olajképeivel, 18. sz. 3. negyede. A bal oldali diadalívpil66
