Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Előszállás, Enying léire függesztett szószék, mellvédjén a Magvetőt ábrázoló relieffel, 18. sz. 3. negyede. A szószékkel szemben a keresztelőkút felett a diadalívpillérre függesztett, a szószékkel egykorú és azonos részletképzésű baldachinos architektúrában Jézus keresztelése csoport fél életnagyságú alakokkal. Vörösmárvány keresztelőmedence, 19. sz. 1. fele. Sekrestye barokk bútorzattal, 18. sz. vége. - F.: Kehely, aranyozott ezüst, 18. sz. Szt. Kereszt ereklyetartó, ezüst, 18/19. sz. fordulója. Úrmutató, aranyozott réz, 19. sz. 1. fele. A templom előtt FESZÜLET, fehér mészkő, 1857. (I.: Aggházy M: A zirci apátság templomépítései. Veszprém, 1937. 11., 30-31 , 49., 91-93., 100-105., 111., 115.; Aggházy n. 1959. 77.; SzEJN 200.; Műemlj. 460.) CISZTERCITA RENDHÁZ. (Szöglet kert 1.) (46. fénykép) Jelenleg üres. Épült 1765-ben. Egyemeletes, szabadon álló 4+1+4 tengelyes épület, enyhe kiugrású középrizalittal, sávozott fsz.-i és vakolatlizénás homlokzattal, sátortetővel. Az épületet hullámvonalas vezetésű falazott kerítés kapcsolja össze a templommal. MNG: Diogenész-szobor a rendház lépcsőházából, festett fa. 18. sz. 1. fele. (Ltsz. 79.14.M.) (I.: Kunits 55., 56., 60.; Műemlj. 461.) TEMETŐ. Szív alakú, sztélé formájú síremlékek a 19. sz. 1. feléből. PETŐFI U. (NY-i sor) 32. Lakóház, 19. sz. 1. fele. Vert fold falak, szarufás-kakasülős nyeregtető, nádfedős, gerendás, deszkás födém. "ÖREGSOR" 4L Lakóház, műemlék, 19. sz. eleje. Földfal, ollószáras-szelemenes nyeregtető, nádfedés, oromfalak sövényből tapasztva, meszelve, padlásfeljáró a hátsó homlokzaton, utcai homlokzaton egy aszimmetrikus ablak. (KT) ENYING ÉNY-DK-i irányú dombvonulaton, változó magasságú terepen elterülő, több utcás, útmenti település, részben szabályos utcavezetéssel, központjában nagy teresedésekkel. A magasabb részeken zegzugos utcák, halmazos telekrendszer, máshol szalagtelkek fésűs, előkertes beépítéssel, a településközpontban kisvárosias házak soros beépítéssel. (19. ábra) - T.: A 13. sz. közepén lakott hely, 1238 k. a pannonhalmi apátság birtoka. 1521 után II. Lajos Batthyány Ferencnek adományozta, ettől kezdve nagyszámú református települt be. A 18. sz. elejétől uradalmi központ. A főutcát a 19. elején hg. Batthyány Lajos kiegyenesíttette és szélesíttette. Katolikus iskola 1746-tól, ref. iskola 1796-tól, r.k. plébánia 1840-től. 1849 után örökösödés révén br. Draskovics-biitok, 1900 k. egy részét a kastéllyal br. Csekonics Endre vette meg. A Bach-korszakban lett járási székhely, 1920 után erőteljes polgárosodás: villany, telefon bevezetése, utak kikövezése, polgári iskola, filmszínház és strandfürdő építése. 1950-ben Veszprém megyétől Fejér megyéhez csatolták. 1992 óta város. (I.: Degré A.: Enying FMTÉ 16. 1985. 7-68.) R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Nepomuki Szt. János. (48-49. fénykép) A község központjában parkosított magaslaton szabadon álló klasszicista épület. Építtette hg. Batthyány Fülöp 183 8-41-ben Alois Pichl bécsi építész tervei szerint, Vajta Ferenc uradalmi építőmester és talán Hanauer György tatai építőmester irányításával. - A főhomlokzaton teljes szélességében pódiumra emelt. 6 toszkán oszlopon nyugvó timpanonos előcsarnok. Az egyenes szemöldökű sima kőkeretes főbejárat felett táblán felirat HERCZEG BATTHYANI FÜLÖP MDCCCXXXX. 67
