Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Fejér megye és művészeti emlékeinek története
viszonylagos közelsége azonban mind Fejér megyébe vonzotta őket. Gr. Esterházy János még 1777-ben tette meg Csákvárt állandó lakhelyéül. Kastélyát, melyhez Fellner Jakab készített tervet, eredetileg a fertődi kastély mintájára akarta kialakítani. A nagyszabású kiépítést fia, Esterházy Miklós hajtotta végre Charles Moreau klasszicista tervei szerint, - az utóbb a váli templot is tervező - Engel Ferenc vezetésével (1816-23). A cour d' honneur-ös épület monumentálisabb, a francia forradalmi építészetet idéző homlokzata már az épület mögötti park felé fordul. Színházával és (csak részben kiépült) kápolnájával az ország legnagyobb és legkomplexebb klasszicista kastélya. A klasszicista építészet legtisztább és legmonumentálisabb formáját a dégi kastély képviseli, melyet gr. Festetics Antal a pesti Pollack Mihály tervei szerint építtetett (valószínűleg 1815-19; a falu ekkor Veszprém megyéhez tartozott). A cour d' honneur-szerű udvar a kocsifeljárós portikusszal alárendelt szerepet játszik az enyhén lejtős park fölött dominálóan emelkedő, 6 oszlopos portikuszú kerti homlokzathoz képest. A Fejér megyei Alcsúton építtette kastélyát - Pollack Mihály tervei alapján - József nádor is (1819- 27); ez a tény mintegy hivatalosan is szentesítette a megye kiemelt státusát. József nádor kastélya terjedelmes hátsó szárnyaival tekintélyes méretű volt ugyan, ám egyetlen, négy ión oszlopos portikuszával, relatív dísztelenségével és szinte nyomott arányaival a kortársak szemében már-már polgári egyszerűséget sugárzott. A kiváló klasszicista kastélyok sorát gyarapította a seregélyesi Hadik-kastély (1821-22), mely dísztermének antik szellemű kifestése is fennmaradt. Alaprajzi konfigurációja ennek is U alakú. A bodajki Hochburg-Lamberg-kastély (1839) megemelt ión portikusza azért szokatlan, mert a klasszicista kastélyok többségénél a környezettel szorosabb kapcsolatban álló földszint a hangsúlyosabb; a szóban forgó épület azonban kisvárosias környezetben áll, és régebbi épület felhasználásával készült. Valószínűleg régi épületek felhasználásával alakult ki a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély hosszú oldalszárnyakkal és viszonylag rövid főszámnyal határolt cour d' honneur-je is. A szárnyak végén található pavilonok a csákvári kastély hasonló építményeinek hatására készülhettek. A kastély tervezője az arisztokraták által a Habsburg Monarchiában több felé foglalkoztatott bécsi Heinrich Koch volt. A késői építési időpontnak (1844-45) és talán az ifjú Ybl Miklós közreműködésének köszönhetően a kastélyhoz romantikus ízű torony járult. A 19. század második felében is épült jónéhány jelentős kastély Fejér megyében, még ha ezek nem is képviselik a korszak kastélyépítészetét olyan súlyosan, mint a század első felében készült társaik. A nagyhörcsöki Zichy-kastély, az ún. Annavár - Yhl Miklós fontos korai munkája - aszimmetrikusan elhelyezett tornyával és angolos gótikájával a romantikus historizmus jellemző emléke (1852-55). Másfél évtizeddel elkészülte után átépítését fontolgatták, és ehhez nem kisebb személyiség, mint a német Gottfried Semper készített terveket. Jellegében hasonló a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a kevésbé jelentős Linzbauer Istvántól, bár éles metszésű, kemény fonnái már árulkodnak jóval későbbi építési idejéről (1873-76). L alakú konfigurációja, a főszámy helyiségeinek kötetlen elrendezése újfajta kastélytípust testesít meg, amely éles ellentétben áll a szimmetrikus tömegű, szabályos teremsort magában foglaló klasszicista kastélyokkal. Az ősök terme és a könyvtár famunkája különösen míves. Angolos gótikájában már jóformán megkésett a martonvásári Brunszvik-kastély, ugyancsak az 1870-es évekből; építészét a mai napig nem sikerült kideríteni. Másfajta angol hagyományt, a favázas építési módott jeleníti meg a Möller István által tervezett sárszentmihályi Zichy-kastély (1900 körül), mely már a századforduló új útjai felé mutat. A kastélyok története azt bizonyítja, hogy a megbízó, ha csak lehet, belefoglaltatta a már meglévő, régi épületet új kastélyába. Ilyenkor az újonnan létrejött épület külsejében nem utalt az előzményekre. Az iszkaszentgyörgyi kastély azért különleges, mert a 18. század elejétől a 20. század elejéig bekövetkező egyre újabb bővítések a terjedelmes épületről tisztán leolvashatók. 18 '
