Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Fejér megye és művészeti emlékeinek története
A két világháború között továbbra is leginkább historizáló templomok épültek. Kivétel a vasbeton szerkezetű pusztaszabolcsi plébániatemplom (1936-42), mely Irsy László tervei alapján, a budapesti városmajori plébiániatemplom nyomdokait követve készült. A protestáns templomok építészete - bár a lakosság elég nagy része református volt - nem érte el a katolikus templomok színvonalát és változatosságát. Ebben szerepet játszottak a 18. században a protestánsokat sújtó korlátozások. Csak az 1781-es türelmi rendelet engedélyezte a protestánsoknak, hogy templomaikat szilárd anyagból építhessék, bár akkor sem lehetett a templomnak sem tornya, sem utcára nyíló ajtaja; e tilalmak feloldása néhány év múlva következett be. A 19. században a pedig hiányoztak a főúri patrónusok, nem volt meg az anyagi lehetőség, sem az újító szándék. A dunántúli Fejér megye a jelek szerint túl messze esett a protestáns templomépítészetben élenjáró felvidéki és alföldi központoktól. Mint ahogy korábban szó esett róla, gyakran a régi protestáns templomot építették át szilárd anyagból, illetve bővítették ki később toronnyal vagy más építménnyel. Ez természetesen a templom helyének folyamatosságát is jelentette, vagyis a protestáns templomok gyakran találhatók telken, kerten belül, nem egyszer mellékutcában. Az 1781 után nagy lendületet vett építkezések nyomán Fejér megyében a református templomoknak a katolikus plébániatemplomokhoz hasonló hálózata jött létre, míg az evangélikusoknak - számarányuknak megfelelően -jóval kevesebb temploma épült. A református templomok minden esetben hosszházzal készültek. Formájuk lehetett egyszerű téglány, mint pl. Csákváron (1786) Fehérvárcsurgón (1789), vagy Tordason (1790). Ez fejezte ki leginkább a református istentisztelet által támasztott igényeket. Hasonlóan nagy számban készültek olyan templomok, melyek hosszháza a nyolcszög három oldalával záródik, példa erre Lovasberény (1786), Soponya (1793) vagy Mezőszilas (1794) temploma, vagy éppen félkörívvel, mint Fülén (1843). Ilyen alaprajzi formát az istentisztelet nem igényelt, létrejötte a katolikus templomépítészet befolyásának tudható be. Az alaprajztól függetlenül a belső tér szinte mindig sík lefedésű. Csak néhány esetben készült - megintcsak katolikus mintára - háromszakaszos csehsüvegboltozat, így Enyingen (1789-92) vagy Fülén. A tornyot, melyet vagy utólag - pl. Etyeken (1839), Lovasberényben (1805) -, vagy egyidöben - pl. Csákberényben (1786), Alcsúton (1788), Bicskén (1800) - építettek, katolikus mintára a főhomlokzatra helyezték. Akármikor is készítették, a tornyot - mely formájában nem mutatott eltérést a katolikus templomok tornyától - általában igyekeztek a templom tömegébe és architektúrájába integrálni. Feltételezhetően nem csupán a katolikus templomok mintája hatott a reformátusokra, hanem ugyanazon építészek is működtek közre a különböző felekezetek templomainak felépítésében. Sajnos a protestáns templomoknál az építészek nevei nem ismertek; az egyetlen kivétel Tác református temploma, melynek kibővítését, tornyának építését Fasching István székesfehérvári építőmester végezte (1805-6). A torony homlokzatra helyezése azonban nem jelentette a főbejárat idehelyezését is. Az, részben - a tiltórendelkezések nyomására is kialakult - hagyományból, részben gyakorlati megfontolásokból általában megmaradt a templom hosszanti ("déli") oldalán. Nem egyszer úgy, hogy ide külön előcsarnok épült, mint pl. Gárdonyban, Iszkaszentgyörgyön vagy Mezőszilason. Néhány református templom alaprajza T alakú. Ezek úgy alakultak ki, hogy a meglévő hosszházhoz az eredeti bejárati oldalon toldottak egyetlen keresztházat, így Sárkeresztúron (1825), Sárbogárdon (1830), Tácon és Csórón (1922). Ez a megoldás a protestáns templomépítészet kísérletező, a centralizáció felé hajló építészeti hagyományát sejteti, de mivel utólagos kiegészítések és nem az eredeti koncepció részei, legalább annyira tekinthetők pusztán praktikus megoldásoknak. 16
