Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)

Fejér megye és művészeti emlékeinek története

építette a hantosi templomot (1765-73). Verebeit (1764-68) és Sukorón (1767-68) a komáromi jezsuiták építettek plébániatemplomot. A ciszterciták Előszálláson emeltek templomot (1776-79), tíz évvel rendházuk felépítése után. A jezsuiták nagyfokú aktivitása mögött a missziós tevékenység és az ellenreformációs megfontolások sejthetők. Ebben az összefüggésben figyelemreméltó, hogy Padányi Bíró Márton, a hírhedt ellenreformátor bicskei plébánosként kezdte meg pályafutását, ahol - középkori épület felhasználásával - már 1727-ben megindította az új templom építését.

A 18. század első felében arisztokraták alig építettek katolikus templomot. Nem szokványos eset, hogy a Hochburg család a kapucinusoknak támogatást adott a bodajki templomépítéshez, vagy hogy Ráckeresztúron br. Fleischmann Anzelm költségén épült a plébániatemplom (1722- 25). A főnemesek figyelme csak a század második felében fordult nagyobb mértékben Fejér megye felé. amikor a század második felében a gazdasági és népességi viszonyok stabilizálódtak, illetve amikor egyre többen választották közülük a megyét állandó lakhelyül. Előbb azon faluban építtettek plébániatemplomot, ahol saját kastélyuk is állt. A megbízásukból, illetve költségükön épült 18. és 19. századi kegyúri plébániatemplomok sora imponáló: gr. Auersperg Mária, Pusztavám (1748-60); gr. Szapáry Péter, Ercsi (1763-67); gr. Lamberg Antal, Csákberény (1775-76); gr. Zichy Ferenc, Kálóz (1787-88); gr. Zichy Miklós, Bakonvkuti (1795); Örményi József, Vál (1819-24); gr. Cziráky Antal Mózes, Lovasberény (1832-34); hg. Batthyány Fülöp, Enying (1838-41); gr. Esterházy Miklós, Csákvár (1851-54, bővítés); gr. Nádasdy Ferenc, Nádasdladány (1883-85); Wimpffen Szigfrid, Besnyő (1896-97).

A katolikus templomok jóformán minden településre kiterjedő hálózata nagyjából 1750 és 1830 között épült ki. A szerzetesrendi - elsősorban jezsuita - és magánföldesúri kezdeményezések mellett a katolikus egyház hivatalos plébániatemplom-épitkezései játszották ebben a döntő szerepet.

Bármelyik szervezeti formában is emelték a katolikus templomokat, alaprajzuk és tömegük rendszere hasonló, és nagyfokú azonosságot mutatnak a 18. századi, Magyarországon szokásos barokk templomformával. Alaprajzuk hosszanti elrendezésű; az egyterű hajóhoz rendszerint keskenyebb szentély kapcsolódik. A szentély lehet egyenes, íves, vagy a nyolcszög három oldalával záródó. A torony és alatta a bejárat a főhomlokzat közepén található. A torony vagy a főhomlokzaton ül, vagy ahhoz külön tömegként kapcsolódva előrelép. A tornyot kétfelől egy-egy íves vagy egyenes vonalú fél-mellvéd fogja közre, a toronysisak általában összetett formájú. A főhomlokzatot szinte mindig, az oldalhomlokzatot ritkábban lizénák tagolják. A hajóban a torony felőli oldalon orgonakarzat található. A kettő-négyszakaszos hajót és az egyszakaszos szentélyt leggyakrabban csehsüvegboltozat fedi. Ilyen esetekben a falakat pilaszterek és ezek fejezeti zónájában folyamatosan körbefútó párkányzatok tagolják. Ritkább a dongaboltozat és a síkmennyezet.

Az alapsémától ritkán tértek el, de erre is van példa. Az országos viszonylatban is számottevő abai plébániatemplom (ma már hajó és torony nélkül álló) nagyméretű szentélye háromszög formájú, ami a templom "Szentháromság" titulusára utal. Nem véletlen, hogy építését jezsuita pap kezdeményezte.

Az abai templomot valószínűleg Hatzinger Pál linzi származású, Székesfehérváron letelepedett építész tervezte. Néhány más esetben szintén kimutatható székesfehérvári építészek, jelesül a Rieder család egyes tagjainak közreműködése, így Adonyban, Etyeken vagy Perkátán. A példák a barokk korban nagyszabásúan kiépülő Székesfehérvár szerepét mutatják a megye művészetében. A szári plébániatemplomhoz az Esterházyak uradalmi építőmestere, Fellner Jakab készítette a terveket. A martonvásári templomot pesti építész. Jung József tervezte, ami előre jelzi Pest, illetve később Budapest növekvő szerepét az ország építészetében.

14