Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Fejér megye és művészeti emlékeinek története
A település a 2-3. században kiterjedt adminisztratív-vallási központtá fejlődött. Északi részén amfiteátrumot építettek. A romanizált törzsi arisztokrácia tagjai - sztéléikből következtethetően - itt is lakhattak; földbirtokaik a környéken voltak. A település állandósult délkeleti kapcsolatait, keleti mesterek itteni tevékenységét bizonyítja, hogy a bennszülötteket ábrázoló sztélék thrákiai, görögországi, kisázsiai, szíriai mintaképeket követnek. A 3. és 4. század fordulóján a településen kultuszközpont, útállomás tartozékai, helytartói szállásul szolgáló palota, hivatali épület és raktár épült, melyet falak öveztek. - A Sárvíz átkelőhelye a török korig megtartotta eredeti funkcióját. A római uralom megszűnése (433) után a megye területén hun-germán korszak következett, majd a Dunántúlt az avarok foglalták el. A 8. század elején állandó jellegű falvak jöttek létre, melyek elszegényedve a karoling hódítás után is fennmaradtak (9. század). A falvakban többnyire kisméretű gödörházakat készítettek cölöpök tartotta tetőzettel, lesározott padlóval, kőből rakott tűzhellyel vagy kemencével. Az ozorai, igari és dunapentelei sírleletek szerint a megye déli részén fejedelmi központ volt, de pontos helyét nem tudjuk. A magyar honfoglalást követően a fejedelmi székhely a Felső-Tisza vidékén volt, és csak 955. után helyezték azt át a Dunántúlra, Buda-Eszergom-Fehérvár térségébe. Fejér megye az államalapítás korában jött létre; területét Szent István király a Duna két partján - tehát részben a Duna-Tisza-közén - jelölte ki. Fehérvár székhellyel. 1009-ben a megyét a veszprémi püspökség alá rendelte. Szent István utódai idején Fehérvár - Esztergom mellett - második királyi székhely, a magyar uralkodók koronázási és temetkezési helye lett. Az oklevelekből megismerhető Fejér megyei monostorok, plébániatemplomok, várak és udvarházak szinte kivétel nélkül elpusztultak a középkort követő évszázadok viharaiban. Mára csupán jelentéktelen töredékek maradtak fenn. A korai évszázadok néhány nagy monostorépítése ismert. Ilyen volt a pentelei görög, vagy az Ercsi szigetén 1186 előtt alapított bencés monostor. Ma már alapjaik sincsenek meg. Az ercsi monostor gazdag növényi dísszel borított építészeti faragványai rokonságban állnak a fehérvári királyi bazilika egyik faragványegyüttesével és a Dunántúl más jelentős építőműhelyével, de a megyében in situ található maradványokhoz és fragmentumokhoz már nincs sok közük. Ily módon a nagyszabású és országos jelentőségű fehérvári vagy ercsi épületek a megyén belül kiemelkedő, de elszigetelt alkotások. Hozzájuk képest a ma létező maradványok viszonylag jelentéktelen épületekre utalnak. A nemzetségi monostorok (Bökénysomlyó, Pentele, Baracska) elpusztultak. A falusi kőtemplomok építése a 11. és 12. század fordulóján kezdődött. A román kori templomok töredékei, kisebb-nagyobb maradványai többnyire elhagyatott helyen, magukban állnak. Ilyen a Csabdi határában található, egykor toronypárral rendelkező templom, melynek ma csak masszív falmaradványai láthatók. Hasonló a 12. századi templomrom a zámolyi temetőben. Egy mára már elnéptelenedett falu utolsó mementója a kerekszenttamási 12. századi rotunda maradványa; az épület egy kora középkorban elterjedt típus kései darabja volt. Bicskén két templom romjai is láthatók. A megye egyetlen nagyjából-egészéből középkori temploma már a gótikus korszakból származik: ez a fehérvárcsurgói plébániatemplom. Az egyhajós, homlokzati tornyos épület, melynek díszét csúcsíves nyílásai adják, országos viszonylatban szerény vidéki templomnak számított. A többi hasonló épületből egy-egy kisebb rész, gyakrabban inkább töredék maradt. Ezeket későbbi építésű templomok foglalják magukban, ami a templom vagy legalább is a hely kontinuitásáról tanúskodik. A móri ún. Magyar templom tornya egészében, a bicskei református templom tornya részben gótikus, a sárszentmihályi templom falában résablakok és élszedett ajtókeret került napvilágra. Eredeti formájában maradt fönn a tele11
