Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)

Címszavak

Nádasdladány

NÁDASDLADÁNY

Út- és patakmenti utcás település a Malomárokkal párhuzamos és összekötő utcákkal, nagy kastélyparkkal. Szalagtelkeken fésűs, előkertes beépítés. - T.: Első említés 1238. Birtokosa a középkorban a Ladányi család; 1644-ben Laskó András; 1696-ban Ángyás Zsigmond és Barbossa Mihály; 1736-tól a Schmiedegg család, 1851-tól Nádasdy család. Plébánia 1918-tól. Eredeti neve Ladány, illetve Sárladány, a Nádasdyak neve után 1859-től Nádasdladány.

(I.: KuruczJ Nádasdladány. FMTÉ 23. 1994. 93-152.)

REF. TEMPLOM. Utcák által közrefogott kis kertben szabadon álló klasszicista templom. - Épült 1815-ben, kereszthajója 1874-ben. Renoválva 1948-ban. - T alaprajzú, homlokzati tornyos épület. A főhomlokzaton falpillér és párkánytagolás, a torony órapárkányos és gúlasisakos. - Belső tere síkmennyezetes, a hosszhajó karzatai és a falazott szószék egykorú. - F.: Kehely, aranyozott réz, a talp külső részén felirat A LADÁNYI REF. EKLESIA KÉSZÍTETTE 1831.

I. VILÁGHÁBORÚS EMLÉK a templom előtt a kertben, 1935.

(I.: Kováts 459.)

35. Nádasdladány, volt Nádasdy-kastély, alaprajz

VOLT NÁDASDY-KASTÉLY. (35. ábra, 79. fénykép) Parkban szabadon álló historizálóneogótikus épület. - A 18. sz.-i Schmiedegg-kastély felhasználásával gr. Nádasdy Ferenc építtette 1873-76-ban, Linzbauer István budapesti építész tervei szerint, Hübner Nándor székesfehérvári építész kivitelezésében. A főbb termek (ősök csarnoka, könyvtár, kápolna) ki111