Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Nádasdladány, Nagykarácsony képzése Hauszmann Alajostól 1880 és 1885 között. A hátsó homlokzathoz kapcsolódó télikertet 1940-ben lebontották. Helyreállítása folyamatban. - L alakú épület. Főszámya egyemeletes, 8 tengelyes, a korábbi épület felhasználásával készült fsz.-es mellékszámya 8 tengelyes. Főhomlokzatán lőréses pártázatú saroktorony, lépcsőzetes oromzatú középrizalitos kocsialáhajtó, a nyílások többségén szögletes "Tudor" szemöldökpárkány. - 2 szintes, felülvilágítós előcsarnok patkó alakú lépcsőházzal. A főszámy fsz.-jén jobbra az egykori ősök csarnoka nyitott fafedélszékkel, márvány kandallóval, Jungfer Gyula budapesti műhelyében készült kovácsoltvas csillárokkal és kandeláberekkel. (Az ősgaléria képei ma a MNM Történelmi Képcsarnokában). Galériás, faburkolatos, kazettás mennyezetű könyvtárterem. A mellékszárny végén az egykori kápolna függesztett gipszboltozattal. (I. Rados 1939. 23., 25.; Kelényi 125.; Sisa 108-110.; Sisa J.: Nádasdladány, volt Nádasdy-kastély. Tudományos dokumentáció, 1988. Kézirat az OMvH gyűjteményében; Müemlj. 473.) KASTÉLYPARK. Kialakítása 1875 és 1894 között Kálmán János kertész irányításával. A II. világháború után berendezései tönkrementek, területét lecsökkentették. Rekonstrukciója Örsi Károly vezetésével megkezdődött. - A kastélyépület előtt fém SZÖKŐKÚT kerek kőmedencében. A ma 20,2 ha-os park tájképi jellegű, fakülönlegességekkel. A park közepén a Sárvízcsatornából táplált tó kis szigettel. Mesterséges dombon bástyaformájú beton VÍZTORONY (80. fénykép), amely egykor a park öntözőrendszerét táplálta. A részben elpusztult kovácsoltvas kapui Jungfer Gyulától, 1880 k. A gazdasági épületek többsége a II. világháború után elpusztult. (I.: Örsi K. MV XLI. 1997. 29-32.) R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Szt. Ilona. (81. fénykép) Két út találkozásánál, a kastélypark sarkán álló historizáló-neogótikus épület. Épült 1883-85-ben Pecz Samu tervei alapján. - Egyhajós, vörös nyerstégla burkolatú épület. A főhomlokzat jobb sarkán hegyes torony, a szentély 5/8 záródású. A fő- és hátsó homlokzaton lépcsőzetes oromzat. - A hajót kőkonzolokon nyugvó nyitott fedélszék, a szentélyt bordás, ötsüveges boltozat fedi. - B.: Főoltár festménye Szt. Ilona, Valentiny Jánostól, 19. sz. vége. A templomkertben KÖKERESZT öntöttvas korpusszal. 1896. VÍZIMALOM. Séd patak fölött, 19. sz.-i, egyemeletes. (I.: Müemlj. 473.) JÓZSEF ATTILA U. 44. Ámbitusos, 19. sz.-i lakóház. TEMETŐ. Sírok a 19. sz. 1. feléből. (SJ) NAGYKARÁCSONY A Mezőfóld DK-i részén fekszik, patakmenti többutcás falu, a dombhaj láshoz igazodó fűrészfogas, szalagtelkes beépítéssel. - T.: A 13. sz. végétől kun szállás. Első említés 1419. A török hódoltság alatt elpusztult. 1666-tól a zirci ciszterciek birtoka. 1952-ben lett Előszállástól független község. (I.: Farkas G : Magykarácsony. FMTÉ 22. 1991. 151 1-178.; Hetényi I.: Nagykarácsony története. Nagykarácsony, 1992.) R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Magyarok Nagyasszonya. Szabadon álló historizáló épület. 1936-ban emeltette a cisztercita rend. Timpanonos főhomlokzat püspöki címerrel. Órapárkányos, gúlasisakos középtorony. (I.: SzEJN 201.) 112
