Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
Bevezetés
5 BEVEZETÉS A kiemelkedő osztrák kutató, Arthur Haberlandt 1938-ban közzétett, a magyar néprajztudományt azonnali válaszra késztető, Kulturgeographische Aufgaben der Volksforschung im pannonischen Raum (A népkutatás kultúrfÖldrajzi feladatai a pannoniai térben) című tanulmányában kifejtette, hogy a tanyák a Dunától keletre, Erdélyig jellemzik a magyar kultúrtájat (1938, 77). Fél Edit válaszcikkében megemlítette, hogy a tanyák a Dunántúlon is előfordulnak (1939 a, 66). Néprajzi irodalmunkból a Dunántúlról eddig két terület: Komárom megye és a Bakony tanyásodását ismertük. Fél Edit Kocs (Komárom m.) Vajkai Aurél Szentgál (Veszprém m.) tanyáit mutatta be néprajzi falumonográfiájában (Fél 1939 b, 89, 1941, 45-46; Vajkai 1959 a, 223-227, 1959 b, 80-81). Mindkét terület tanyásodási folyamatára vonatkozó ismereteinket jelentősen bővítették az újabb publikációk. Körmendi Géza a tatai és a komáromi járás településeiről (Ács, Bakonybánk, Császár, Csép, Dad, Kocs, Komárom, Kömlőd, Mocsa, Nagyigmánd, Szőny), Fehérváry Magda és Angyal Béla a csallóközi Gútáról írta le a tanyásodás folyamatát (Körmendi 1992, 29-31; Fehérváry 1988, 33-34, 80-112, Angyal-Fehérváry 1992, 26). A szentgáli tanyák kialakulását, majd az 1950-es, 1960-as években bekövetkezett pusztulásukat Tamás Márta tanulmányából ismertük meg (1988, 73- 76). A Bakonyban nem csupán Szentgálon voltak tanyák, hanem szórványosan a Keleti-Bakonyban is. Isztiméri adatközlőm, Müllner Ferenc (szül. 1916) a bakonycsemyei tanyákat idézte föl: "Bakonycsemye felé, Tótréten is volt egy kis tanya, Angeli Sebestyéné. Egy tagban volt ott neki körülbelül 20 katasztrális hold földje. A cselédje lakott ott, meg a gyereke, néha még ő is kinn lakott. Gazdasági épületek, istállók is voltak a tanyáján. Kárpáti József erdésznek is volt Tótréten tanyája. Összevásárolta egy tagban a földeket, és ott élt. Körülbelül 15 magyar holdja volt ott, lakóház és istálló is. Gyümölcsöst és málnást is telepített oda." 1978-ban a Puszták népe, a Mezőföld története című kiállításunkra készülve néprajzi gyűjtést végeztem Sárkeresztesen (Demeter-Lukács 1980). A gyűjtés során özv. Mészáros P. Jánosné házában sárkeresztesi tanyájukról készült festményre bukkantam, amely figyelmemet a mezőföldi tanyák kutatása felé irányította. 1980-83 között előbb az enyingi, abai, táci, perkátai, majd a rácalmási, seregélyesi, székesfehérvári, zámolyi tanyákkal kapcsolatban végeztem helyszíni terepkutatást. A gyűjtés első eredményeit - Tálasi István professzor biztatására - 1981-ben a Magyar Néprajzi Társaság hódmezővásárhelyi vándorgyűlésén tartott előadásomban mutattam be. Paraszti tanyásodás a Mezőföldön a XIX-XX. században című bölcsészdoktori értekezésemet 1984-ben nyújtottam be a debreceni Kos
