Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
57 Jellegzetesen tanyás vidék Kelet-MezőfÖld Duna menti részén Adony, Kulcs, Rácalmás, Dunapentele, Baracs határa. Itt a Pusztaszabolcs-paksi vasútvonal, illetve a 6-os számú főközlekedési út két oldalán szinte az alföldi tanyavilág sűrűségére emlékeztető tanyás terület alakult ki. Prinz Gyula Magyar földrajzában így mutatta be az itteni tanyásodást: "Átterjednek a tanyák a Dunán is a Mezőföldre, úgyhogy éppen a tanyavilág, továbbá néhány mérnöki falu képe is, a Mezőföldön erős rokonságot teremt az Alfölddel. De távolabb nyugaton, Belsősomogyban és a Kisalföld közepén is vannak kisebb tanyafoltok, jelezve azt, hogy a tanyarendszerű településnek nemcsak történelmi és népi okai lehetnek, mert nagyjában valamennyi hasonló mezőségi talajon és azonosnak mondható életkörülmények keretében foglalt helyet. A lapályi, nagyhatárú, a törökvilágban elpusztult, azelőtt más rendszerű település helyére jött, az egyhelyre szinoikizmoszszerű összefutásból létrejött óriásfalvak egymás közti üres térségeit, pusztáit kitöltő tanyavilág az ország egyik igen sajátságos földrajzi jelensége lett." (é. n. II, 336-337). Tanyás vidékként tüntette fel ezt a Duna-jobbparti területet Teleki Pál Az Alföld mint táj című térképén (1936,1, 293). E területre 1938-ban Thirring Lajos is felfigyelt Fejér megye népességének vizsgálata során: "Különösen a Dunához közel eső részeken sok a nagyhatárú község: ugyanitt a lakosság külterületi hányadosa is magas. Végeredményben a megye lakóinak 29,5 %-a élt 1930-ban a külsőségeken. Fejér vármegye ezzel a hányadossal már az alföldi tanyásmegyékre emlékeztet, sőt azokat részben meg is előzi... Úgy látszik tehát, hogy a tanyavilág éppen a Duna fejérmegyei szakaszán (és elvétve délebbre is) a Dunántúlra is átterjeszkedik, bár az is tény, hogy a szórványtelepülés a dunajobbparti részeken túlnyomóan uradalmi majorszerű és még a nem uradalmi külterületeken is meglehetősen zárt." (1938, 223). Gróf Imre és Niklai Péter 1941-ben már a mezőföldi táj egyik jellegzetes elemeként vette számba a tanyarendszert: "Egészen külön tájjellege van a Mezőföldnek, hol a pannoniai rétegeket összefüggő és néhol igen vastag lösztakaró borítja. A Dunántúl teleptípusától legjobban elütő tájegység, hol ritka, de nagyhatárú és magas lélekszámú településeket találhatunk az Alföldet jellemző tanyarendszer erős kifejlődésével." (1941, 7). A parcellázások nyomán Adony: Daja, Rácalmástól északnyugatra: Radicsa, Kishalom, Doboka, Szlatina határrészben, valamint Rácalmás és Dunapentele között (Gocsi-, Petőcz-, Hingyi-tanyák) tanyák alakultak ki. Rácalmás község 1881-ben készült kataszteri térképén még nem találunk tanyákat. A két világháború között, a térkép helyesbítésekor már számos tanyai lakó- és gazdasági épületet tüntettek fel. Az 1930. évi népszámlálás alapján az adonyi járás tanyás külterületi lakott helyeinek népességszámát a 2. számú táblázatban mutatom be.
