Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
58 Község, tanyás külterület Adony Jelenlevő népesség Daja 114 Rácalmás Doboka 55 Radicsa 88 Szlatina 117 Dunapentele Bácskai tanyák 58 Dunadűlői tanyák 44 Felsőtanyák 41 Perkáta Forrásmajor 101 Külsőkisperkátapuszta 59 Zsidókalapmajor 79 2. számú táblázat: A tanyás külterületi lakott helyek népességszáma az adonyi járásban 1930-ban. A Duna menti terület tanyái közül Rácalmásról a Szlatina-pusztai Schneider-tanyát (62 kh) mutatom be. Schneider János (szül. 1888) hercegfalvi földműves az első világháborúban orosz hadifogságba esett. Mint hadifogoly Szibériában Tyumen, Omszk, Tomszk környékén orosz parasztoknál dolgozott. A szibériai farmtanyás gazdálkodást maga számára példaszerűnek találta (Hofer 1980, 39, 41). Hazatérése után Hercegfalván 20 kh tagosítatlan földjén gazdálkodott. 1928-ban a hercegfalvi földek, egy szőlő és egy ház árán sógorával, Müller Ferenccel együtt vásárolták meg Pajzs Gyula örököseitől a rácalmási Szlatina-pusztát egyenként 62 kh földdel. Elhatározására az is sarkallta, hogy ekkor már 6 gyermeke (4 fia és 2 lánya) volt. A legidősebb lányra (19 éves) és az utána következő két fiúra (17 és 14 évesek) már lehetett számítani a munkában. A 40 éves apa családja, gyermekei jövőjét igyekezett megalapozni a tanyavásárlással. Nekik is a vételár felét kellett azonnal, a másik felét kölcsön formájában kifizetni. A két tulajdonos először is elfelezte a puszta területét. Azután a két régi cselédházat átalakították lakóházzá. 1935-ig sógorával közösen használták a kb. 100 m hosszú egykori uradalmi istállót. Kisebb gazdasági épületeket, ólakat mindkettőjüknek építeni kellett. Az uradalmi majort tehát két farmtanyává alakították. Lakóházuk 1930-ra készült el. A hosszú házban 4 szoba, konyha, spájz, kamra, hátsó konyha volt. Utóbbiba kenyérsütő kemencét és üstházat is építettek, s a padlásfeljáró is innen nyílt. Mivel még a tanyavásárlás évében szőlőt telepítettek, ezért termőre fordulásakor, 1931-ben présházat, pincét kellett építeniük. 1935-ben a régi uradalmi istálló felét elbontva, anyagából új istállót építettek.
