Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
17 1. ábra: Festmény Mészáros P. János sárkeresztesi tanyájáról, 1944. Gelencsér Ferenc reprodukciója. Abb. 1: Gemälde des Einzelhofes von János Mészáros P. in der Gemarkung von Sárkeresztes, 1944. A tanyára 1943-ban feleségével együtt költözött ki, mig szülei a falusi házban maradtak. Tanyájukon időnként egy szolga is dolgozott. Két ló, négy-öt szarvasmarha, időnként két ökör tartozott gazdaságához. Tanyáját 1944 nyarán egy Zsuppán nevű székesfehérvári festő lefestette. A festményen a tanyaépületen, ólakon kívül a ház végében a szarvasmarhák négy fa ágasra épített, kukoricaszárral fedett nyári állása látható, alatta 4 szarvasmarhával. A szérűn 5 szalma-, illetve szénakazal áll, a tanya körül sok baromfit örökített meg a festő. A képen a tanya elég sivár, az építkezéstől számított rövid idő alatt még a fák sem nőhettek meg körülötte. Mészáros Péter János tanyája 1944-45 telén a Margit-vonalba esett, a harcok során teljesen megsemmisült. Mészárosék sárkeresztesi háza is hasonló sorsra jutott. Mindkét fiuk elhagyta az országot, így sem a tanya, sem a falubeli lakóház nem épült újjá. A PARCELLÁZÁS ÉS A TANYÁSODÁS A farmtanyák kialakulásának lehetőségét a Mezőföld több területén a századfordulótól kezdve egészen a második világháborúig az elidegenítésre kerülő, vagy a tönkrement közép- és nagybirtokok parcellázása, vállalkozó szellemű parasztoknak való eladása teremtette meg. Abán az elszegényedett báró Fiáth Imre 888 kh-as birtokából az 1890-es években 500 kh került kisgazdák kezére (Kállay 1979, 20). E területen a Kajtorhídi-dülőben a parcellázás előtt Aba község 1881-es
