Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
18 kataszteri térképének tanúsága szerint még csupán egyetlen tanya, a Tolnai-tanya állt. A parcellázás után a megvásárolt 10-60 kh-as parcellák egy részére farmtanyák épültek. Itt alakult ki a két szomszédos uradalmi puszta (Gräber-Kajtor és Detrich- Kajtor) névadási formájához hasonlóan a Paraszt-Kajtomak nevezett határrész, ahol a Kajtorhídi- és a Külső-Kajtori-dűlőben 16 tanya állt. Közülük a legkorábbi az 1890-es években, a legújabb 1945-ben épült. Egy kivételével valamennyi állandóan lakott farmtanya volt. Egyedül Dobos József 99 kh-as gazdának volt a faluban is háza, tanyájában csak két bérese lakott. Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint a kajtori tanyákon 98 fó élt (M. Stat. Közi. LXXXm, 245). Az Aba-felsőkajtori tanyák közül Tolnai Sándor (86 kh-as+120 kh bérlet) és Németh Sándor (11 kh+20 kh bérlet) tanyáját mutatom be. A Tolnai-tanya épületeit már az 1881-ből való kataszteri térkép is feltünteti (4145 hrsz.). 1893-ban idős Tolnai Sándor birtokában 191 kh föld volt (Kállay 1979, 20). A gazdacímtár adatai szerint 1895-ben Tolnai Sándor és társa (Tolnai Gábor) tulajdonában 180 kh-as birtok volt, amelyből 142 kh-at szántóföldként, 1 kh-at kertként, 10 kh-at rétként, 1 kh-at szőlőként, 11 kh-at nádasként hasznosítottak. A birtokból 15 kh földadó alá nem eső terület volt. Mindössze három cselédet foglalkoztattak. Egy vetőgépük, gabonarostájuk, 6 ekéjük, 1 szecskavágójuk, 1 hengerük, 4 igásszekerük volt. Állatállományukhoz 16 szarvasmarha, 3 ló és 60 sertés tartozott (Gazdacímtár 1897, 78-79). Két fia az első világháború után, 1922- ben osztozott meg a birtokon. Sándor 86 kh földdel a régi tanyában maradt, Ádám ettől délre új tanyát épített. Tolnai Sándor (szül. 1881) már gyermekkorát is a tanyán töltötte. A tanya kb. 3000 D-öles területen helyezkedett el. Lakóépülete 2 szobából, 1 konyhából állt. A kisebb gazdasági épület lakóház felőli végében még nyári konyhát és egy kis szobát rendeztek be. Lakóépületei jelentéktelennek tűntek a jól kiépített tanya gazdasági épületeihez képest. A lakóház padlásfeljárója után a lovak, tehenek és borjak számára épült istálló, és a kandi (takarmányos fészer) következett. Külön állt a pajta, hozzáépített színnel, amiben a szecskavágót és a kukoricadarálót üzemeltették. A lakóépületre merőlegesen húzódó hosszú gazdasági 2. ábra: Tolnai Sándor abai tanyásgazda az 1930-as években, Gelencsér Ferenc reprodukciója. Abb. 2: Sándor Tolnai Farmgehöft-Landwirt in Aba, in den 30er Jahren.
