Demeter Zsófia - Gelencsér József - Lukács László: Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár - Palotaváros története és néprajza - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 31. (Székesfehérvár, 1990)
Kézművesipar a Palotavárosban
29. ábra. Szekfű Ferenc székesfehérvári csizmadialegény vándorútja a dunántúli városokban A mesterlegények külön társaságot, ifjú-céhet alkottak. A fehérvári csizmadialegények ifjú-céhétől két szabályzat is ránk maradt, a régibb, kézzel írott 1803-ból, az újabb, nyomtatott 1839-ből való. A legénytársaságok artikulusaiba a legény viselkedésére, kihágásainak büntetésére vonatkozókat is olvashatunk: „Minden Iffju Legénynek szükséges az ő maga Betsületét és szűz Koronáját nevelni, és a rossz hirektül veszedelmektül oltalmazni, annak okáért a rossz társaságok. Vendég fogadókban a trágár Személlekkel valóTáncz és mulatságok, Kugli, Koczka, Kártya Játékok egy heti bér büntetés alatt tilalmaztatnak. Ugyan azért az ollyatén Legény aki a Fölséges Parantsolatok ellen hétköznap mivhelben (műhelyben) henyél, vagy széjel futkároz, és még mást is a dologiul el vadit, és el vonz, hasonlóképpen aki a Hetfőkbül vagy más dologtevó napokbul Ünnepet tsinál magának, és nem dolgozik, először harmintz, másodszor negyvenöt Krajtzárokra büntettessék.” (1803.) Az 1839-es céhszabályzat előírta: „Egy Legény se merészeljen úgy nevezett korhely-hétfőt tartani, se más dologtévő napon a munkát elkerülni.” A legények számára sokat tilalmazott korhelyhétfő azonos a német, osztrák és a magyarországi német nyelvű céhiratokban emlegetett Blaumontag-gdl. Németesen blaumontágnak nevezték a magyar mesterlegények is az ivással, mulatozással, néha verekedéssel eltöltött vasárnapokra következő hétfőt, amikor az előző napi legényvirtus maradandó nyomaiként kék foltokkal, véraláfutásokkal tarkítva, fájó gyomorral, másnaposán hevertek szállásukon. Ilyen állapotban a csizmadialegények nem teljesíthették a napi normát. A csizmadiák ifjú-céhének ónkannája 1777-ből, zöldmázas korsójuk 1833-ból maradt ránk. Utóbbi domborműves díszítése különösen figyelemre méltó. Közepén címerszerűen egy kétfejű sast csizmadiaszerszámok és csizmák fognak közre. Két oldalán egy-egy munkajelenet látható. A mű50
