Demeter Zsófia - Gelencsér József - Lukács László: Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár - Palotaváros története és néprajza - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 31. (Székesfehérvár, 1990)

Palotaváros népessége, társadalma az 1828-as összeírás tükrében

négy dűlőben 2898 holdat, a szőlők pedig 1273 holdat tettek ki. (Ez utóbbiak adatai tehát az egész városra vonatkoznak).

Az összeírásban szereplő palotavárosi adózó családfők között

a) A jogállás szempontjából külön kell elemeznünk a nemeseket, a közhivatalnokokat, az elbocsátott katonákat és a szabadfoglalkozásúakat

b) A megélhetés forrásait tekintve külön elemzést érdemelnek az őstermelők, az iparosok és a kereskedők. Megjegyezve azt, hogy mellettük nagy számban találhatók olyan összeírtak, akiknek bizonytalan a megélhetése: családjuk után adóznak, lakbért fizetnek, de vagyonuk nincs és közhivatalt nem viselnek. Nyilvánvalóan szőlőmunkásként, vagy napszámosként keresik a kenyerüket. Ez utóbbiak száma 207-re tehető: ez a palotavárosi összeírt adózó családfők számának 29,7%-a, tehát elég magas szám.

Nemesek. 1828-ban 26 nemest írtak össze a Palotavárosban. Egyikük nem él Fehérváron, itt lévő házát kiadja. Közülük 15-nek háza, belsősége, szántója és rétje, 3-nak háza, belsősége és szántója, 1-nek háza, belsősége és rétje, 1-nek háza és belsősége, 1-nek rétje, 1-nek pedig csak szőlője van. A felsorolt 22 személy között még 4 szőlőtulajdonos van. Ók 22-en tehát lényegében megélhetésüket nézve őstermelőknek tekinthetők. Szántóik a kiemelkedő nagyságú területek közé tartoznak. Sokan tartanak állatokat is, hiszen legelőjük is megvan a legeltetéshez. Már az őstermelésből élők között is találunk 3 mestert is, 2 szűcsöt és 1 esztergályost. Csak az iparűzés jövedelméből 3 nemes él.

Közszolgálatban állók és szabadfoglalkozásúak. Egyetlen pap magántulajdonával találkozunk az összeírásban: Malesevus Emanuel pópának háza, belsősége, kevés szántója, és 2 kaszás rétje volt. A városrészben összeírt 6 honoratior között 1 szenátort, 1 adminisztrátort, 2 városi írnokot, 1 adószedőt és 1 ügyvédet találunk. Közülük négyen lényegében fizetésükből, illetve ügyvédi tiszteletdíjukból élnek, egyiküknek sincs saját háza, más házában élnek, s lakbért fizetnek. Kettőnek jelentős magánvagyona van: háza, belsősége, közepes mennyiségű szántója, nagy rétje és 7, illetve 10 kapás szőleje. Az ügyvéd, Gogolák András kapcsán meg kell említenünk, hogy az összeírás évében ő volt a két székesfehérvári ügyvéd egyike.

A szabadfoglalkozásúak között kell megemlíteni a városi bábát, Argauer József özvegyét, akit jogállására nézve polgárként, foglalkozására nézve mesterként (iparosként) írtak össze. Neki sincs magánvagyona, mesterségéből él.

A városi vagy megyei közszolgálati fizetésükből élnek a közigazgatási apparátus alsóbb lépcsőin levő városi hajdúk és megyei huszárok (17-en) a káptalan alkalmazottai (ketten) és egy éjjeliőr; összesen tehát húszán. Jogállásukat tekintve 1 polgár, 5 zsellér, 13 házatlan zsellér (subinquilinus) és 1 jelöletlen jogállású személy van közöttük. A polgárnak háza, belsősége és rétje, a jelöletlen jogállásúnak, Béres András megyei huszárnak háza, belsősége és állatai, a zsellérek közül háromnak háza, belsősége illetve szántója volt; a többieknek fizetésükön kívül semmijük. Itt említendők meg a városi pásztorházban lakó szegődményes pásztorok, akik a város alkalmazásában állottak és bizonyára a város marháit őrizték. Négy férfit írtak össze: Tarrosi Ferencet, Magyar Istvánt, Újszászi Józsefet és Gaál Andrást. Az összeíró ív megjegyzési rovatában nevük mellett az szerepel, hogy ők szegődményes pásztorok, helyettük feleségüket írták össze. Valószínű tehát, hogy maguk a szegődményesek adómentesek voltak, illetve értük a munkaadó adózott.

Hasonló megjegyzés szerepel a személyükben adómentes kiszolgált katonák neve mellett is: általában feleségüket, egy alkalommal pedig a volt katona leányát írták össze, a családfő neve alatt. Ők 15-en voltak. Viszonylag nagy számuk azzal magyarázható, hogy a városban volt ekkor a 19. gyalogezred helyőrsége, s így az elbocsátott katonák nyilván előszeretettel telepedtek le a helyőrségi városban. 14-en házatlan zsellérek, csak egyiküknek van szőleje, kettőnek pedig néhány állata. Egy, zsellérként összeírva házzal, 7 pozsonyi mérő területű (3,5 hold) szántóval és állatokkal bírt (Id. a 2. sz. táblázatot).

21