Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

Székesfehérváron a templomokban a betlehemi jászol köré ma is raknak zöldelő lucabúzát. Tordason a Luca napján virágcserépbe ültetett és kizöldült búzát vízkeresztkor a tyúkokkal etették le, hogy jól tojjanak. Sárosdon 1963-ban Bokros Jánosné említette a lucabúzáról: „Most is szoktunk vetni lucabúzát. Virágcserépbe, fazékba, kinek mi van. Nem tudok róla, hogy mást is csinálnánk vele, a jászolkánál mindig ilyen szokott lenni karácsonykor." A családtagok jövő évi egészségét próbálták megjósolni a lucapogácsa sütésével. Pákozdon a Luca napján készülő pogácsába minden családtag számára egy-egy tollat szúrtak. Akinek a tolla sütés közben legelőször elégett, az hal meg előbb. Gyúrón 1961-ben a 61 éves Csincsa Józsefné Andorfer Mária a lucapogácsáról Diószegi Vilmosnak ezt a felvilágosítást adta: „Nagyanyám Luca napján tollas pogácsát sütött. Ez krumplis pogácsa, kőtt pogácsa, pörcös pogácsa, és ahány családtag van, annyiba tollat dug és azt megjegyzi, hogy melyik kié. Amelyik megpörkölődik vagy elég, az meghal. Akié nem pörkölődik meg, az életben marad." Tollas lucapogácsát -hasonló céllal - Sárosdon és Enyingen is sütöttek. 5. Férjjóslás Luca napja a lányok számára a férjjóslás időpontja is volt: különböző jósló praktikákkal igyekeztek a jövendőbelijükre következtetni. Székesfehérvár-Felsővárosban kétféle módon is próbáltak jósolni a leendő férjük nevére. Tizenhárom cédulára férfineveket írtak, a párnájuk alá tették, és karácsonyig mindennap elégettek egyet. Amelyik utolsónak maradt, az lett a férjük neve. A másik változat szerint a férfinevekkel megírt cédulákat gombócokba tették, megfőzték, és amelyik gombóc elsőnek feljött a víz színére, a benne lévő név lett a férjük neve. Ólomöntéssel a leendő férj foglalkozását próbálták megtudni. Megolvasztott ólmot hidegvizes kistálba öntöttek. Amilyen alakú lett az ólom, ahogy megszilárdult, olyan foglalkozású lesz a férjük. A fogó alakú ólomrög például lakatost, patkó alakú kovácsot jelentett. Csórón a legények Luca éjszakáján levették, elcserélték a lányos házak kisajtóit. Tudták, hogy ki kinek udvarol, és reggelre kaputól-kapuig polyvával felhintették a szerelmespárok házai között az utat. Lovasberényben a jövendőbelijük keresztnevére kíváncsi lányoknak Luca napján egy almát úgy kellett meghámozni, hogy héja egy összefüggő darabban jöjjön le. Az almahéjat az udvaron hátra kellett dobniuk. Amilyen betűt formált a földön az almahéj, olyan nevű lesz a férjük. A lovasberényi lányok a lucacsillaggal is kísérleteztek. Ez papírból készült, 12 ágára egy-egy férfinevet írtak. Karácsonyig minden este egy ágát látatlanul behajtották, a párnájuk alá tették. A lucacsillag karácsonyra behajtatlanul maradt ágán olvasható név lett a férjük neve. Sukorón Luca nap éjjelén a legények elvitték a lányos házak kisajtaját, a kocsit elhúzták, szétszedték vagy megrakták trágyával. Az udvart is trágyával szórták meg. Gyúrón András naptól (november 30.) Luca napig tartott a hitvesjóslás, amit 1961-ben a 61 éves Csincsa Józsefné így mutatott be: „Égy piros almát András napján elkezd enni és minden reggel egy harapást eszik, úgy, hogy Luca napjára fogyjon el. Akkor megálmodja, ha nő, hogy ki lesz a férje, ha férfi, hogy ki lesz a felesége." A férfinevekkel megírt cédulák eldobásával történő férjjóslást a pusztaszabolcsi és a vajtai lányok is gyakorolták. Sárbogárdról ennek egyik változatát néprajzi 88