Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)
pályamunkájában Kiss Józsefné mutatta be: „E napnak reggelén kilenc férfinevet kellett kis cédulára írni. Össze kellett hajtogatni, és egy mázas korsóba dobni. Jó magasra feltenni, és úgy látatlanba egyet eltüzelni minden reggel. De három üres cédulát is kellett hozzá harmadnap dobni. Az eladó lány karácsonyestig eltüzelte a cédulákat. Kivéve az utolsót, ami karácsonyestére maradt. Azt kibontotta, és amilyen maradt utoljára, az lett a férje. Ha üres cédula maradt, azt jelezte, vénlány marad." (IKMNA. 84.18.). A férjjóslás egy másik sárbogárdi módjáról Rektorisz Lajos I. világháború után keletkezett néprajzi leírásában ezt olvashatjuk: „A lányok Luca napkor írnak egy abc-t. Minden betűt külön összecsavarva egy skatulyába teszik, ezt a skatulyát vánkosuk alatt tartják. Minden reggel, karácsonyig, egy betűt kivesznek belőle, és látatlanul egy másik skatulyába teszik. Szent estén a benne lévő 12 betűt kiveszik és abból jövendőbelijük nevét vagy lakhelyét, foglalkozását kirakják." (EA. 1670). Sárszentmiklóson a legények a pártában maradt lányok konyhaajtójára Luca napján nagy tuskót kötöttek: „az öreglányokkal meghúzatták a tuskót." Tácon a legények Luca estéjén törekhintéssel vagy csutakdugással szégyenítették meg a vénlányokat. Házuk elé a járdára vagy udvarukban a kaputól a konyhaajtóig töreket, polyvát szórtak el. („Töreket kapott.") Kapufélfájukra egy kéve kukoricaszárat, üszégcsutát húztak. („Csutát kapott.") A lány vagy a szülei Luca hajnalán, még virradat előtt igyekeztek a megszégyenítés jeleit eltűntetni. Az enyingi eladó lányok gombócban főzött cédulák segítségével próbálták megtudni eljövendő férjük nevét. Enyingen Luca éjjelén a legények sem tétlenkedtek: a lányos házak kisajtóit elcserélték, az ekét, boronát feltették a háztetőre, a szekeret szétszedték, és a háztetőn újra összerakták, széthányták a szalmakazlat. A mezőkomáromi lányok nem csupán a férfinevekkel megírt cédulák eltüzelésével, hanem egy ennél sokkal bonyolultabb férjjósló rítussal is próbálták kideríteni, hogy ki lesz a férjük. A kéményseprő seprűjéből kivettek egy szálat, amit a párnájuk alá raktak. Lefekvés előtt 99 csillagot megszámoltak az égen, majd szótlanul lefeküdtek. Aki ezt végigcsinálta, hajnalra megálmodta a jövendőbelijét (Stefanovics 1978, 56). 6. Lucaszék Országszerte elterjedt hiedelem szerint Luca napján kellett elkezdeni és karácsonyestére befejezni a lucaszéket. Rajta ülve készítője karácsony éjjelén megláthatta a falu boszorkányait. A Néprajzi Múzeum első lucaszéke Fejér megyéből, Válról származik. A múzeum 1871. évi gyarapodási naplójában 267. szám alatt olvasható a vele kapcsolatos bejegyzés: „Lucaszék 7-féle(?) fából. Gürtler Mihály vaáli plébános és egyházkerületi esperes ajándéka. Vaálban 1868-ban éjféli mise alatt elkobzott Lucaszék, melyen 18 éves vaáli legény, Körmendi János a helybeli templomatya által ülve találtatott." A lucaszék ülőlapjának aljára a váli plébános egy cédulát ragasztott, amelynek szövege ma is olvasható: „A babonás hit kívánja, hogy a Lucza széknek faragása Lucza napján, vagyis deczember 13án kezdődjék és 9 féle fából készüljön, -és azt tartja, hogy a ki a karácsoni éjféli mise alatt ily széken folytonosan ülve marad, úrfelmutatás alatt, a templomban jelen levő boszorkányokat látni fogja." A váli lucaszék hossza 30 cm, szélessége 8 cm, magassága 17 cm. Gyalulatlan, lábait hosszában és keresztben merevítő fák kötik össze, így 9 fődarabból áll. A Nemzeti Múzeum növénytani osztályának szakértője, Hollendonner Ferenc 1915-ben megvizs-89
