Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

Karácsony - Bozic (dec. 25-26. ill. jan. 7-9.) Ünnepi készülődés Karácsony közeledtét a szerbek körében is legnagyobb izgalommal a gyerekek várták, számlálgatták a napokat: „Danas dan, „Ma nap, Sutra dan, Holnap nap, Prekosutra badnji dan." Holnap után karácsony-est napja." Az általánosan elterjedt mondóka mellett kevésbé volt ismert a százhalombattaiaké: „Danas nozic, „Makésecske, Sutra groSic, Holnap pénzecske, Prekosutra bozic. " Honapután karácsony. " Vagy a másik: „Bozic, boáié bata, „Karácsony, karácsony lépeget Nosi kitu zlata, Visz egy csokor aranyat. Da pozlati vrata, Hogy bearanyozza az ajtót, I oboja poboja, És kiszínezze a félfát, I svu kucu dokraj a, És az egész házat végig, I s ve lonce i zaklopce. " És az összes fazekat és fedőt. " A karácsony előtti utolsó napot (badnji dan), különösen estéje miatt (badnje vece) mindkét vallás követői ünnepnek tekintették, bár egyházuk nem nyilvánította annak. Sőt, e napot a hajnaltól éjszakáig egymást követő események, szokások, hiedelmek az ünnepkör csúcspontjává emelték. Mágikus tartalom itatta át a néhány órás időszakot. (Kiss, 1964. 97.) Az ünnepre készülődés szakaszában a férfiak illetve a nők feladata szembetűnően elkülönült egymástól. A leányoknak, asszonyoknak ilyenkorra a sütésfőzés maradt, a takarítást már az előző napokban bevégezték. Az érésieknél badnji dánkor egyenesen tilos volt a takarítás, különösen a kisöprés. Csak amikor az első csillag feljött, akkor volt szabad kivinni az egész napi hulladékot. A vajdasági szerbeknél teljesebb formában úgy élt a tilalom, hogy a karácsony előtti napon nem szabad takarítani, szemetet, ételmaradékot kihordani, mitöbb ágyat bevetni, s az ételt is az asztalon hagyták. Egyes vélemények szerint ugyanis ilyenkor a lakást a holt lelkek foglalták el, kiket tilos volt megzavarni. (Bosic, 1985. 42.) A százhalombattai szerbeknél a ház tisztántartásával kapcsolatosan másfajta hiedelem illetve mágikus eljárás élt. Szürkületkor - a szalma szobába vitele előtt - a nagylány kitakarította a lakást, s az összegyűjtött szemetet kiszórta az udvarra. Ezzel egyidejűleg szerelmi jóslást végzett, mert amilyen irányba vitte a szél a szemetet, onnét várhatta vőlegényét. Egyesek viszont titokban a szomszéd udvarára szórták szemetjüket azért, hogy a gyom és a kóró annak mezején nőjjön. Százhalombattán a karácsony előtti napok bizonyos tekintetben asszonyi dologtiltók voltak. Nem vehettek tűt a kezükbe, különben a szárnyasok nem tojtak elegendő tojást. A férfiak az állatok takarmánnyal történő ellátásáról gondoskodtak, hogy az ünnepek alatt kevesebb figyelmet kelljen fordítani rájuk. 590