Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

treba metnit zita u jedan tanjir.") A karácsony estére kizöldellt gabonából következtettek a jövő évi termésre. A Lucától karácsonyig terjedő napok időjárásából pedig az újesztendő hónapjainak milyenségét jósolták meg. A Luca-napi alakoskodásokról, dramatikus szokásodról a korábbiakban részletesen szóltunk. A magyar nyelvterület nyugati részének szokásaival mutat rokonságot az ercsi rác-horvátoké. A legények este-éjszaka ketten-hárman összeálltak, egyikük vitte az oltott mésszel teli vödröt, a másik a meszelőt. A lányos házak ablakát vagy kapuját meszelték be, keresztet írtak rá. A bojt A karácsony szó szerbhorvát megfelelője a bozió, a bog = isten kifejezésből származik, s annyit tesz, mint Isten fia, fiatal Isten. Mind a görögkeleti, mind a katolikus vallásnak kiemelkedő ünnepe, melyet böjt (post), előzött meg. A katolikusok négyhetes böjtjével szemben az ortodoxoké eredendően hét hétig vagy ahogy többen mondták, negyven napig tartott. A ténylegesen betartott böjt azonban napjainkhoz közeledve fokozatosan rövidült, illetve vesztett szigorából. Századunkban a böjti időszakon belül már csak szerdán és pénteken fogyasztottak böjtös ételt. Az utóbbi évtizedekben a vallásukat tartó idős asszonyok is mindössze a karácsony előtti hetet vagy három napot böjtölték meg, mások csak karácsonyeste napját (badnji dan), esetleg még az előtte való napot (tucin dan). A böjti időszak mindenekelőtt igen szigorú étkezési szabályokat, tilalmakat jelentett, melynek nyomán a görögkeleti családoknál sajátos étrend alakult ki. Nem csupán a hústól, zsírtól, hanem általában az állati eredetű táplálékoktól, tehát a tejtermékektől, tojástól is távoltartották magukat a hívő szerb emberek. Az ételkészítésnél a zsiradékok illetve a tej helyett olajat használtak. Főleg szárazbabot és lencsét főztek, rántás nélkül, sóban-vízben, esetleg olajjal. Legtovább kétségkívül a karácsony előtti nap bőjtös jellege maradt meg. Dunapentelén említették, hogy a hagyományokat őrző férfi e napon munkahelyén csak vöröshagymát, otthon tartózkodó felesége pedig sós kenyeret evett. (Deisinger, 1972. 169.) Százhalombattán egykor halat sem ettek karácsonykor, mert abban is vér, Krisztus vére van. Itt a bableves mellett krumplileveset, párolt rizst, mákos gubát, halat ettek böjtben leginkább. A vallás szabályai a görögkeleti hívők számára karácsonyi áldozást írtak elő. Ezt megelőzően régebben három napig kemény böjtön tartották magukat. A bőjtölés kezdetekor a szerencsétlenségek elhárítására vagy az azok alóli mentesülésre fogadalmat is tettek. Az áldozást megelőzően pedig a hozzátartozóktól, ismerősöktől bocsánatot (oprosta) kértek. így tiszta lélekkel mentek a templomba, egyúttal jó alkalom adódott a másokkal való kibékülésre, a nekik történő megbocsátásra. A katolikusoknál a böjt ünnepi időszaka a rituáléban is megmutakozott. Az ercsi délszlávok adventben az 1970-es évek közepéig a hat órakor kezdődő hajnali misére, roratera jártak. A II. világháború előtt már öt óra tájban elindultak otthontól. Kezükben kis lámpát vittek, melyben gyertya égett, így világítottak maguknak. A templomban énekszóval várták a papot. 589