Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

119. ábra. Vasárnap délutáni szórakozás a présház előtt Vértesacsán az 1950-es években. Gelencsér Ferenc reprodukciója. napjainkban is él. Hamvazószerdán tartják meg, ezért hamvazásnak nevezik. Ezen a napon az asszonyok és lányok karjukon kolbászt, sonkát, rántott húst tartalmazó kosárral csoportokban mennek ki a szőlőhegyi pincébe, ahol vidám mulatással búcsúztatják el a farsangot. A falu teljes egészében református vallású, így a hamvazószerdái szigorú böjtöt nem tartották. Pázmándon farsang utolsó vasárnapjától húshagyókeddig hangos volt a szőlőhegy. A gazdák a családtagokat, rokonokat, jó barátokat összehívták a pincébe. Férfiak, asszonyok, lányok, legények is jöttek. Kosarakban siskát (farsangi fánkot), kolbászt, rántotthúst, tepertőt hoztak a pincébe. A présházban ettek-ittak, mulattak. Sokszor éjfélkor, vagy csak másnap reggel értek haza. Ez a farsangolás szokása, amelyet a legtöbb Fejér megyei szőlőtermelő községben megtartottak. A velencei farsangolásra az asszonyok fánkot sütöttek, azt is kivitték a pincébe. Néha szánkóval mentek ki a pincéhez farsangóni, ilyenkor nem maradhattak sokáig a hegyen, mert a lovak megfáztak. Télen még a lovakat megjáratni is elmentek a pincéhez. Tabajdon a legények a présházban húshagyóztak. Vittek ki magukkal húst, borban pörköltet főztek a présház tűzhelyén. Ha sikerült nyulat fogniuk, akkor nyúlpörköltet készítettek. A lányok külön csoportokban mentek ki a szőlőhegyre húshagyózni, de nyomukban hamarosan a legények is megjelentek. A tabajdi pinceszereknek szép emléket állított egyik versében Kis Bátori József népköltő (Mészöly 1982, 509-511). E szerint a pinceszerező férfiak gyakori beszédtémája volt 572