Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

118. ábra. Lovas csőszlegények a vajtai szüreti felvonuláson az 1910-es években. Gelencsér Ferenc reprodukciója A menet időnként megállt. Ilyenkor egy kisbírónak öltözött fiatal legény ugrott le és dobolni kezdett. Mikor már elég sokan összegyűltek a dobszóra, elővett egy hatalmas papirost, és olvasni kezdte: „Közhírré tétetik, hogy ma, vasárnap este 6 órai kezdettel a nagyvendéglőben szüreti mulatság lesz. Belépődíj nincs, mindenkit szívesen vár a rendezőség. Aki ezen mulatságról elmarad, az kötél általi halálra ítéltetik." így ment ez tovább. A cigányok szebbnél szebb nótákat játszottak, melyeket mind lelkesebben énekelt a fiatalság. Éppen a „siflis" sátrakhoz értek, amikor egy érdekes és mulatságos epizód állította meg egy pillanatra a menetet. „Laji" - az egyik cigány - ugyanis, mikor a kocsi az egyik sátor előtt haladt el, leugrott, odaszaladt az egyik kofához és kosarából kiragadott egy marok édességet. Miközben futott vissza a kocsihoz, csak úgy hányta magába a lopott édességet. A megkárosított kofa egy darabig zavarta, de mikor látta, hogy ez hiábavaló, hangosan kiabált és szidta a „ronda cigányt". A menet közel másfél órás bolyongás után ért vissza a kocsmába. Mivel már alig negyedóra kellett csak 6 órához, az emberek lassan gyülekezni kezdtek. A cigányok már nagyban „gyantáztak", mert látták, hogy a mai nap nekik erősen kell dolgozniok. A pincérek felgyújtják a villanylámpákat, meggyújtják a lámpionokat. A cigányok rázendítenek. Megkezdődik a táncmulatság. A hely ahol táncolnak, egy tágas, mind a négy feléről nyitott, oszlopokon nyugvó épület, a talaja azonban nagyon alkalmas táncok járására. Az épület tetejéről kb. három méter magasságban drótok vannak kifeszítve, melyeken szőlőfürtök lógnak. A legények néha fel-felnyúlnak, hogy 567