Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

116. ábra. Móri szüret 1930-ban. Gelencsér Ferenc reprodukciója korabeli képeslapról Szüret idején a cigányzenészek járták a hegyet, húzták a mulatóknak. Még táncoltak is a fiatalok a pince előtt. A velencei uradalmi szőlőkben a szüretelést napszámba felfogadott asszonyok, lányok, a préselést férfiak végezték a vincellér irányításával. Amikor a földbirtokos pincéjében egy-egy hordó megtelt, akkor mindig lőttek egyet puskával. A szüret végén mulatságot rendeztek a földbirtokos présházánál. Az uraság odarendelte a zenészeket, és vacsorával vendégelte meg a szüretelőket. Ma is emlegetik, hogy a szüretelő asszonyok bő szoknyájuk belsejébe körül zsebeket varrtak, s azokat szőlővel rakták tele. Az asszonyokat leleplező vincellér odahívta a hegyen járó zenészeket, s az asszonyoknak addig kellett táncolni a préselő férfiakkal, amíg szoknyájuk alól must nem csorgott. Móron a hegyközség mondta ki a próbaszüret után, hogy egy-egy hegyen mikor lehet elkezdeni a szüretet. A hegybíró néhány szőlősgazdával együtt kiment a hegyre. Leszedtek egy vödör szőlőt, a levét kinyomták, és megmérték a must cukorfokát. Ettől függően határozták meg a szüret kezdetét. Igyekeztek kitolni a szüret időpontját, ezért az asszonyok néha a késő őszi hidegben fagyos kézzel szüreteltek. Napsütéses, meleg október esetén október közepéig is szedetlen maradt a szőlő. Ások esőtől kirepedezett, rothadásnak indult szőlőt már szeptember végén leszedték. A túlérett, édes szőlőt a darazsakon, madarakon kívül a borzak is megdézsmálták. A borz leginkább az Árpádhegyen ette meg a szőlőt, mivel erdő mellett feküdt. A móri présházak, pincék nem az egyes szőlőparcellákra épültek, hanem két szép pincesorba (Pince utca, Hársfa utca) rendeződve a város északi részén találhatók. A leszüretelt szőlőt így a szőlőhegyekből kocsival kellett ideszállítani. Szüretkor egy 564