Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

117. ábra. A szüreti bál szereplői Kajászószentpéteren 1941-ben. Gelencsér Ferenc reprodukciója Czanik Béla felvételéről. nagy kádat, a szőlődarálót és a ledarált szőlő szállítására használt nagy törkölyös hordót a présházból lovas kocsival a szőlőhegyre vitték. Két férfi puttonyos volt. Ők a barázdába tették a puttonyt, s a leszüretelt szőlőt vödrökben hordták bele. Ha megtelt, egy-két asszony segítette fel a hátukra a puttonyt. A puttonyosok a szőlőt a szüretelőktől a darálóhoz vitték, ledarálták, majd a cefrét vödörrel átmerték a kocsin lévő törkölyös hordóba. A megtelt cefrés hordót a présházhoz szállították, tartalmát kádba öntötték, amiben vesszőből font szűrőkosár volt. A szűrőkosárból a mustot finakkal merték ki sajtárba (10-15 literes kétfülű faedénybe) vagy vödörbe. A mustot sajtárral vagy vödörrel vitték le a pincébe, tőtikén keresztül a hordóba öntötték. A törkölyt a présre hordták sajtárral. Jól megtömték a nagy, főfás, kőhúzós faprès kosarát, s elkezdték az első préselést. A második préselésnél az előző két préselés törkölyét tették fel egy présre. Sok présházban két f après is működött éjjel-nappal, ilyen helyen a préselés gyorsabban ment, hamarabb teltek a hordók. Csákberényi születésű költőnk, Gereblyés László szépen adja vissza a vértesi szüret hangulatát Őszi dö/ában: AVértes oldalán sürögnek már javában, Lesz bő szüret, sejtik már mindahányan, 565