Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

91. ábra. Félkör- vagy félhold alakú csőszfokosok Alsó-Ausztriából, a: Hautzendorf, b: Münichstal, c: Csőszpózna jelvény (Hüterwehr), Hautzendorf. W. Gallér nyomán. A településtörténeti kutatásokból tudjuk, hogy Mórra a török elleni felszabadító háború után, 1698-ban Hochburg János, az új birtokos kezdte el a németek betelepítését. Hochburg János a török háborúk idején Magyaróváron élelmezési tiszt volt, s a kincstártól Mosón megyében birtokot is bérelt. AXVII. század végén XVIII. század elején Hochburg János Mosón megyei birtokairól, Magyaróvár környékéről érkeztek német telepesek Mórra. Közülük sokan a XVIII. század első évtizedében Pusztavámra költöztek (Jenéi 1977, 73; Farkas 1976, 167, 168). A XVII. század végi XVIII. századi móri egyházi anyakönyvek bejegyzéseiből az derült ki, hogy a Német-Római Szent Birodalom számos tartományából és városából érkeztek telepesek, közöttük feltűnően sok az ausztriai (ezen belül is az alsó-ausztriai és bécsi), de akad köztük szászországi is (Vadász 1977,93-94). Pusztavámra a Mórról átköltözötteken kívül az osztrák-magyar határvidékről, Alsó-Ausztriából is telepítettek németeket. A községben azt állítják, hogy a német lakosok első csoportja a Mosón megyei 537