Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

87. ábra. Csőszkürt Pusztavámról. Dr. Gaál János tulajdona. szombat délután és vasárnap senki nem tartózkodhatott a szőlőhegyen. Aki esetleg szombat délután is ott maradt, azt a csősz elzavarta. Augusztus 20-a után a szőlőhegyet lezárták, a csőszökön kívül szinte senki nem mehetett be a szőlőbe. A szőlőhegyi sorompókat lelakatolták, ha valamelyik szőlőtulajdonos kocsival be akart menni (pl. ha trágyát akart bevinni a szőlőjébe), akkor a csősz a sorompót felnyitotta. A móri hegyközségi rendszabályok szerint a vincellérek és szőlőmunkások munkájára is a szőlőcsősz ügyelt fel. Az Árpád Hegyközség 1897-ben összeállított szabályzata szerint: „A munkarend betartására a hegyőr felügyelni és a rendetlen vinczellért, illetve munkásokat a hegybírónak bejelenteni tartozik." Az 1902-ben életbe lépett hegyközségi rendszabály szerint: „A szőlőmunkások délben a munkát a hegyőr által adott harang-jelkor kezdik és hagyják abba". Mór nagyközség 1900. június 9-én tartott képviselőtestületi ülésének jegyzőkönyvéből megtudjuk: „Az elöljáróság jelenti, miszerint a helybeli hegyközségek a jégverés elleni védelemre 43 drb viharágyút szereznek be." A viharágyúk kezelése is a szőlőcsőszök feladata volt. Az Árpád Hegyközség 1902. évi szabályzata szerint: „A hegyőr szolgálatából azonnal elbocsátandó, ha a gondjaira bízott viharágyút hanyagul kezeli". Kötelességük volt a nyári zivatarok után a szőlőhegyi utakat, dűlőket megjavítani, hogy azokon a szőlőtulajdonosok kocsival közlekedhessenek. Ha a víz nagyon tönkretette az utakat, akkor a szőlőcsőszök segítséget is kaptak a javításhoz, a hegyközség néhány napszámost fogadott fel melléjük. Ilyenkor minden szőlőtulajdonos 15-20 kéve venyigét köteles volt adni, amivel a víz által mosott gödröket betöltötték, és földet raktak rá. Feladataik közé tartozott a dűlőkaszálás is. A dűlők szélén kaszált széna a csőszöké lett. 533