Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

88. ábra. A mödlingi szőlőhegy csőszökkel, csőszkunyhóval és csőszpóznákkal. Metszet a XVII. század közepéről. Bezirksmuseum Mödling. Gelencsér Ferenc reprodukciója. A csőszök pénzbeli fizetségüket a hegyközségtől kapták. Ezt a pénzt a gazdák fizették be a hegyközségi adó részeként. A móri csőszök fizetése egy napszámos fizetésénél alacsonyabb volt. A csőszlegények általában a csősz fizetésének felét kapták. Szüretkor a csőszök és a csőszlegények egy üveg bort és egy kis borravalót kaptak minden szőlőtulajdonostól. Ezt rendszerint akkor kapták meg, amikor a vidám szüretelőket pisztoly- vagy puskadurrogtatással jól megijesztették. Szüret után a csőszök és csőszlegények megbizatása lejárt. A szőlőérés időszakának végét a csőszlegények a móri Stéger-, Stroffer- vagy Túrják vendéglőben megrendezett csőszbállal (Hirtenball) ünnepelték meg. Ezen rajtuk kívül szeretőjük, barátaik is részt vettek. A csőszbálon a móri fúvószenekar (Blechmusik) muzsikájára járták a különféle táncokat: a schmiedet, a trálilit, a walzert, a párnatáncot (Polstertanz), az öregasszonyok táncát (Altweibertanz) és a csárdást. Móron utoljára 1935-ben fogadtak fel csőszlegényeket, az utolsó csőszbált is ebben az évben 534