Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

prímásai (Csanyi Pista, Weissbach Béla stb.) felváltva játszottak zenekarukkal. Ali. világháború után egyszer-kétszer még megrendezték. A csonkacsütörtök utáni cigány bál keretében történő bőgőtemetés teljesebb formában Keszthelyről ismert (Vajkai 1964. 203.). Balázs napját (febr. 3.) országszerte az iskolások ünnepeként tartották számon. Másrészt Balázst régtől fogva a nép a torokbajok csodálatos orvosaként tisztelte. Székesfehérváron is az egyház szertartási rendje alapján, a mise után - főleg a gyerekeket - Szent Balázs áldásban részesítették. A pap két, keresztben tartott gyertyát emelt a gyermekek torkához. A század elején sok áldozatot szedő torokgyík miatt az áldás népszerű volt! A palotavárosi kertészkedés egyik legjövedelmezőbb terményének, a zellernek magját Juliánná napkor (febr. 16.) áztatták be, készítették elő csíráztatásra, palántanevelésre. Február 24-e, Mátyás apostol ünnepe, kit az egyházi ikonográfia szekercével örökít meg. A nép képzeletében a szent ezzel az eszközzel töri meg a telet. „Mátyás ha nem talál jeget, akkor csinál; ha talál, akkor tör" - tartotta a palotavárosi hagyomány, bizonyítva, hogy a tavasz közeledtével, a vegetáció megújulásával a parasztemberek milyen érzékenyen reagáltak az időváltozásra, mennyire figyelték azt. 13. ábra. Székesfehérvári búcsújárók Andocson. Gelencsér Ferenc felvétele, 1985. 44