Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

20-30, máskor 40-50, nagy lakodalomnál 80-90 ház és ugyanennyi pohár kiürítése várt. A feladat időre, tisztességgel történő elvégzése nem kis teljesítmény volt. (Sokszor mire valamennyi házat végigjárták, alaposan eláztak). A lakodalmas házhoz megtérve általánosan elterjedt versben adtak számot a hivatás eredményéről: „Melyeket ránk bíztak, híven mind elláttuk, Semmi ellentmondást sehol nem találtunk. Ad is az Úristen ide sok vendéget, Azok közé pedig szép jó békességet. Segítse az Isten e ház népét erre, Hogy elkészüljenek a rendelt időre!" A meghívottak köre kiterjedt a paraszti társadalmon kívülállókra is. Padányi Bíró Márton (1696-1762) veszprémi püspök - kinek fennhatósága területünkre is kiterjedt, mivel a székesfehérvári püspökség csak 1777-ben jött létre - egyenesen kötelességévé tette a plébánosoknak, hogy híveik mulatságán részt vegyenek, ezáltal a vigadozás tisztes keretek közt maradjon. 1945 előtt vizsgált közösségeinkben a papot (néhol a jegyzőt és a tanítót is) ugyanúgy kétszer hívták, mint a többi falubelit, de külön verssel. „Dicsértessék a Jézus neve Áldásával legyen ez a hajlék tele! N. N. vőlegénynek vagyunk küldöttjei. A plébános urat tisztelettel kéri, Mint lelki atya nem fogja őket megvetni. Hogy a lakodalmára eljönne, Egy kis mulatságban is részt venne! Alakodalom csütörtökön lészen El fog jönni, biztosan remélem." (Csókakő, Balázsik, 1930-31.15.). A hívás nyomán a múlt század végén a vőlegény szüleinek házánál lezajló lakodalmi vacsoráról nem szokott hiányozni a lelkipásztor, a falusi elöljáróság egy-két tagja és néhány vendég a helybeli értelmiség köréből. (Wekerle, 1896. 107.) Később a papok részvétele ritkult, a vacsorát követően, a menyasszonytánc előtt leggyakrabban eltávoztak. Más faluba, vidékre is kellett menni esetenként a vőfényeknek. Rendszerint a lakodalmat megelőző vasárnap a vőlegény apja vitte őket kocsival. Megérkezve a helyszínre, a fogattal beálltak valamelyik ismerős udvarába, majd a vőfények járták a falut. Egyes településeken megengedték a vőfénynek, hogy saját belátása szerint „eggy házot híjjon", ez rendszerint a legény szeretőjét és házanépét jelentette. Néhol a nyoszolyó is meghívhatta udvarlóját. A vőfények házról-házra járását az 1960-as évektől felváltotta az írásbeli meghívó, melyet postán küldenek vagy a fiatalok személyesen viszik el. Sütés, főzés, ajándékvitel Az emberi emlékezet által elérhető időn belül a két kistáj falvaiban egy illetve kétnapos lakodalmat tartottak, mely alapos felkészülést kívánt. Alakodalmi előkészületek a századfordulón az esküvő előtt két nappal, a világháborúk közt négy nappal, 414