Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

nak csak Szent Mihályig kell kihajtani, de az itteni Eszterházy uradalom pásztorait más kötelezettség terhelte, tovább kellett maradniok. Ezért is mondogatták a múköltészeti eredetű sorokat: „Szén Mihálykor Hideg szél fuj, esik is, Eszterházy gulyásának Nincsen szűre, fázik is." Csókakőn Szent Mihálykor megszűnt a kihajtás. Utána mentek a pásztorok kaszéroznyi, beszedni a járandóságot, amiért őriztek. Begyűjtötték a gabonát, esetleg az újbort, ha már megforrt. A behajtásból következően lett Szent Mihály a pásztorok számadásának és felfogadásának napja. Különösen vonatkozott a juhászokra. „Szén Mihálykor vót a számadás, akkor köllött a juhásznak elszámónyi, hogy milyen eredményt ért el. Az uraság vagy a gazda megjutalmazta azt a pásztort, amelyik jól végezte a munkáját." Az ilyet a következő gazdasági évre is szívesen felfogadták. Sárkeresztesen ezért is említették: „Szén Mihálykor a juhászok vagy marannak, vagy eszegődnek." így volt már a múlt század közepén is. Ahogy írták: „A juhászfogadás ideje különösen országszerte Sz. Mihály nap." (Zsoldos, 1842.108) Híres volt a juhászok Mihály napi székesfehérvári búcsúja, áldomásivása, mulatozása, melyről másutt részletesebben szólunk. Századunk elejéig nyilván vidékünk pásztorai is erre sereglettek. A két világháború között megyénkben egyes helyeken még megülték a pásztorok Szent Mihály ünnepét. A területünkhöz közel eső Bakonykutiban látott ilyet gyerekkorában a bodajki Györkös Ferenc (sz.1919.) „Avvót a juhászok és egyéb pásztorok ünnepe. Összejöttek és rettentő csete-patét csaptak. Mulattak ami csak belefért, a végtelenségig a kocsmába. Ki-ki az ú szerszámával, kanászustorral, vagy juhászkampóval." Annak bizonyságául, hogy a mulatság a múlt század első feléhez képest alig változott, idézzük a szolgabírák közrendtartási feladatairól 1842-ben Pápán kiadott összefoglaló munka - egyébként igen elítélő - sorait: „A juhászok Sz. Mihálynapkori botránkoztató lakozása - bármi kegyetlenségnek lássék az érzelgők előtt ennek eltiltása - nem egyéb czimborák szövetkezésére való ünnepélyes alkalomnál; a nehezen szerezhetett - többnyire orozott - keresmény meggondolatlan elfecsérelésénél." (Zsoldos, 1842,113-114.) A földművesek számára Szent Mihály az ősz kezdetét jelentette. Különösen a vetéssel iparkodtak. Fehérvárcsurgói hagyomány szerint a búzát Szent Mihály hetében kellett vetni, mert akkor jobb lett a termés. Ugyanitt és Sőréden Szent Mihály napján illetve a következő napokban kezdték a szüretet. Országszerte emlékezetesek voltak a Szent Mihály napi vásárok. Szeptember 29-e utáni hétfőn Bodajkon is rendeztek állat- és kirakodóvásárt, mely nagy tömeget vonzott, színes forgatagot eredményezett. Ez a nap is szerepet játszott az időjóslásban. Fehérvárcsurgón tartották, ha Mihály után még itt a fecske, nem lesz hideg karácsony. (Vargha, 1975.6.) Olvasós Boldogasszony (okt. 7.) Az olvasó vagy rózsafüzér kultusza a katolikus egyházban a középkortól él. A keresztény Európa a török elleni küzdelem során különösen gyakran vette igénybe 370