Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

53. ábra. Nepomuki Szent János szobra. Bodajk. Gelencsér József felvétele, 1987. magyarságnál a barokk kortól különösen nagy. A Móri-árok két végpontját jelölő városban, Székesfehérváron és Móron - döntően a német eredetű lakosság nyomán -jelentős kultusza alakult ki a szentnek. Fehérváron a Március 15-e utcai tekintélyes barokk - népiesen egykor németnek is nevezett - templomot a jezsuiták 1745 és 1751 között építették, s neki szenteltették. Oltárképén megdicsőülése látható. A templom melletti köz a nevét viseli. Ugyancsak oltárképe van a Kossuth utcai Karmelita templomban. A Lépcső utca 1. sz. alatti manzárdtetős 18. századi sarokház homlokzati falfülkéjébe barokk szobrát helyezték. A Móri úton áll áhitatos, égre tekintő kőszobra, melyet még 1705-ben a kuruc csapatok kiverésének emlékére az akkori labanc városparancsnok emeltetett. Móron szintén 18. századi kőszobor - gyerekkel és kereszttel - hirdeti emlékét. Területünkön legnagyobb tisztelete Bodajkon alakult ki, ám századunkban ez is egyre halványult. Itt a katolikus templom homlokzatát Szent Fidél és Nepomuki Szent János szobra díszíti, mindegyik 1768-ból való. Az egymáshoz közeli templom és az egykori Nagy-tó között áll az 1803. május 16-án a „Bodajki M (mező) V (város) Buzgóságával Fölemeltetett" Nepomuki János szobor, ahová az 1930-as évek közepéig a falu katolikus népe körmenettel járt ki, s ott imádkozott. Három egymást követő esten mintegy 30-40 fő vett részt a nepomuki litánián. Akkor még a szent szobrát évente megújították, újrafestették. Valószínűsíthetjük, hogy a településen korábban még élénkebb kultusza volt a szentnek. Tisztelete nyilván összefüggésben állt azzal, hogy a községen keresztül folyt 349