Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

jószágokat szalmalánggal megfüstölték, majd tűzön hajtották át, melyen maguk is háromszor átugráltak, hogy a boszorkányoktól, megmeneküljenek. Végezetül áldozatot mutattak be Palesnak, és kezet mostak a reggeli harmatban. A katolikus egyház a pogány pásztorünnep helyett keresztény ünnepet kívánt tartani, ezért tette e napra sárkány ölő Szent György névünnepét. Törekvése csak részben járt sikerrel, hiszen a szokások, hiedelmek a legutóbbi időkig emlékeztettek a római pásztorünnepre. Mindenekelőtt e napon hajtották ki első alkalommal a mezőre az állatokat, ami sokfele zöld ággal történt, füstölés, tűzön áthajtás kíséretében. Vidékünkön is Szent György nap volt a kihajtás ideje. Abodajki Kovács Károlyné (sz. 1922.) mesélte, hogy mindig ződ ággal hajtották ki a teheneket, hogy temékenyebbek legyenek, száraz ággal nem is volt szabad. Zámolyon a parasztok (református nagygazdák) az első kihajtáskor törtek egy zöld ágat, azzal legyezték, hajtották ki az állatokat az utcára. A csákberényiek Szent György napkor még a kislibákat is kihajtották a rétre. Gyakran azonban az időjárás nem tette lehetővé az április végi kihajtást, ám május elsejétől mindig a mezőn tartózkodtak az állatok. Kint is maradtak sokszor mindaddig, míg a hó le nem esett. Magyaralmáson a Szent György napi pásztorünnep nyomait is megleltük. Az 1950-es években a falubeli juhász a tavaszi számadás, a gazdáktól történő állatátvétel után ekkor herélték ki a bárányokat. A sikeres műveletet követően barátaival a juhásztanyán tort tartott. A kiherélt szerveket előbb vízzel leforrázta,majd tojást ütött rá, s ezt ették. Bort ittak, úgy mulattak. Akisbárányokra pedig az esetenkénti hűvös idő mellett az operáció miatt is ráfért a gyermekmondókaként is ismert hívogató: „Süss, föl nap, Szén Győr nap! Kertek alatt a kisbárán, Majd megfagy!" Az órák, a napszakok múlását jelző harangozás időpontja is országosan megváltozott ekkor. Ezt nevezték Szén Győr napi harangváltásnak. Április 24-től Szent Mihályig (szept. 29.) reggel egy órával előbb, este eggyel később harangoztak, mint a téli időszakban. A nappalok hosszabbodásával Szent György naptól a cselédeknek is kijárt a fél nyolc körül megtartott, reggelizésre szánt munkaközi szünet. A csákberényiek szerint pedig a napszámos embert Szent Györgytől Szent Mihályig megillette az uzsonna. Április 24-e a közéletben, a szolgálatok megújításában, a szolgáltatások teljesítésében is kiemelkedő időpont volt. A középkori Budán nagy külsőségek közepette Szent György napján választották meg a bírót. Székesfehérvár 1703-as privilegiális oklevele értelmében a városbírót ugyancsak e napon kellett megválasztani, a tisztújítást megtartani. Korban közelebbi, paraszti példát idézve, Csákberényben a múlt század végén Szent György napkor fogadták fel az éjjeliőrt. (Vadász, 1982, 66.) Mária Terézia úrbéli rendelkezése értelmében a jobbágyok Szent Mihálytól Szent György napig árusíthatták borukat. A cselédek mindenszentekkor (nov. 1.) nyilatkoztak gazdáiknak, hogy maradnak-e vagy máshova szegődnek. Költözésük az 1930-as évek végéig január elsején 339