Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

szegénység képzetét is keltette, ezért kerülhetett be a csókakői átokba: „Adjon az Isten sóba-vízbe babot, adósságotokban pedig nyakig maradjatok!" - Pálfy, 1986,5.) Sőréden mivel legtöbb háznál fejtek, reggelire kávét főztek. Napközben bablevest meg tésztát ettek, de zsírosat semmiképpen nem fogyasztottak. A hamvaszószerdával kezdődő időszak, a fél hét kivételes jellegére utaltak Fehérvárcsurgón. „A katolikusok mindig nagyon tartották ezt a hetet, hamvazószer­dátú tartották a böjtöt." Torkoscsütörtök A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közé eső torkoscsütörtökön -ahogy országszerte - egy napra felfüggesztették a szigorú böjtöt, elfogyasztották a farsangi ételmaradékot, hogy kárba ne vesszen. Sőt, megfigyelhető, hogy húshagyó­kedden már tudatosan úgy főztek, csütörtökre is kellő mennyiség jusson. Csókakőn és Csákberényben így azután a húshagyóra készített és megmaradt tyúk került a csütörtöki asztalra. Az elfogyasztás kötelezettsége különösen a húsféleségekre vonatkozott. „Katoli­kusokná akkor vót utojjára hus, bűjtbe nem lehetett ennyi." (Iszkaszentgyörgy) „Ami hus hushagyókeddrű megmaratt, azt ekkor köllött megennyi, mer gyütt a nagyböjt." (Magyaralmás) De ekkor fogyasztották el a maradék fánkot is. Fehérvárcsurgón a katolikus Gángó Imréné (sz. 1905.) ekképp adott számot családja ünnepi táplálkozásról. „Húshagyókedden ehettünk fánkot. Abbul a fánktész­tábul három ágot összefonva csinátunk kalácsot, tepszibe tettük, megsütöttük. Hamvazószerdán azt ettük üressen. Nem ettünk húst, meg fánkot se, mer az zsírba sût.Torkoscsütörtökön megin vót fánk, mer melegítettük a sütőbe, azt ettük. Meg ha vót valami husmaradék, azt ettük, mer utánno péntek, asztán megin nem lehet ennyi." A bodajki katolikusok ilyenkor a maradékot úgyszintén megették, „azután kezdődött a bab, a prósza, meg a kukoricakása evés", azaz jöttek a hétköznapibb, bójtösebb ételek. A katolikus vallás előírásai a reformátusok körében is hatottak. A sárkeresztesiek ennek megfelelően a húshagyókeddi fánkot nem szerdán ették meg, hanem hagytak belőle torkoscsütörtökre, amikor felmelegítve fogyasztották. Egyes csákberényi református családok forgácsfánkot készítettek torkoscsütörtökre. Bodajkon a torkoscsütörtöki cigánybál keretében történt a bőggőtemetés. A cigányok, főleg az asszonyok és leányok éjfél körül a kocsma közepére, az asztalra helyezett - esetleg lepellel letakart - nagybőgőt körülfogták, s mint a halottat, keservesen siratták. A bőgőtemetés ugyanis a mulatozás, ezzel együtt a pénzkeresés végét jelentette számukra. Az utolsó bőgőtemetésre 1953-ban került sor. Gergely (márc. 12.) A Móri-völgy és a Zámolyi-medence általánosan elterjedt szólása szerint, ha ezen a napon esik a hó, akkor „rázzo a vén Gergő a szakállát". Másképp: „Ha megrázzo Gergő (vagy Gergely) a szakállát, akkor esik a hó." Idős fehérvárcsurgóiak szerint gyorsan ki kell az ilyen havat használni, mert varázslatos erejű. „A márciusi 318

Next

/
Thumbnails
Contents