Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

hóba meg köll mosakodnyi, hogy aki szeplős, leviszi a szeplőjit." A kislibákat is megitatták a márciusi hóval, hogy gyorsabban nőjenek. De mivel Gergely már csaknem a két évszak határára esik, mikor nagyobb a felmelegedés, így „hamar el is óvatt ilyenkor a hó." Abodajkiak ezért mondták, hogy Gergely rázza utoljára a szakállát, utána már nem szokott hó hullani. A melegedő földdel, a javuló idővel függött össze, hogy a sár keresztesi öregek véleménye szerint Gergő napkor már lehetett vetni, földbe is került ilyenkor az árpa. Sárkeresztesen időjóslás is fűződött Gergely naphoz: „Szent Gergő - Szar Sándor!"Tehát, ha Gergely napkor jó idő volt, csaknem egy hétre rá, Sándor napkor az ellenkezőjére kellett számítani. A középkori kultúra nagy előkészítője, a bencés szerzetes, majd pápa I. Szent Gergely (megh. 604.) tiszteletére IV. Gergely pápa 830-ban ünnepségeket rendelt el. Szent Gergely akkortól az iskolák, diákok egyik védőszentje lett. Emlékét évszázadokon át dramatikus játék, köszöntő és adománygyűjtés idézte, amit országunkban gergelyezésnek vagy gergelyjárásnak neveztek. A Dunántúlon és a palócoknál elterjedt szokás keretében Gergely püspököt (pápát), káplánjait és katonáit viseletük révén is megszemélyesítő iskolásgyerekek jártak házról-házra, s kisebb társaikat toborozták az iskolába, másrészt tanítójuknak természetbeni adományokat gyűjtöttek. A szent ünnepe egyidejűleg a diákok tavaszi félévének kezdete volt. Területünkről nincs adat a gergelyjárásra, ám elképzelhető, hogy Sárkeresztesen a gyerekjátékok egyik kióvasója (kiolvasó, kiszámoló) kapcsolatba hozható vele. „pyertek gyerekek iskolábo, Őtözzetek papruhábo! Inc-pinc, Lőrinc, Te vagy odakinn!" Sándor, József, Benedek (márc. 18,19, 21.) Az országszerte ismert időjárási regulát a Bakony és a Vértes vidékén is mindenütt mondogatják: „Sándor, József, Benedek, Zsákbo hozza a meleget!" Bár ekkor még fújhattak a buti szelek, de már mindenki bizakodott az idő melegebbre fordulásában. Itt említjük, hogy a fehérvárcsurgóiak szerint a márciusi sokvirágú kökény után nem lesz jó bortermés. (Vargha, 1975, 4.) Gyümölcsoltó Boldogasszony (márc. 25.) Szerte a magyar nyelvterületen ezen a napon szemezték, oltották a gyümölcsfákat, hiszen az egyház tanítása szerint Szűz Mária is ekkor fogant meg a Szentlélektől. A gyümölcstermesztéshez környékünkön leginkább értő csókakőiek mind a vallási hagyomány, mind a természet törvényei nyomán ezt a napot tartották a legalkalmasabbnak az oltásra. A földjeikben jól megtermő körte-, alma- és barackfákat ekkor 319