Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

Az ének befejeztével ajándékot kaptak, s mentek tovább. Református házakat is felkerestek, ott is számítottak rájuk, beengedték őket. A háromkirályok jártak még a II. világháború után is, a helyi vezetők 1950 körül tiltották meg a szokás gyakorlását. Tovább megmaradt a szokás Csókakőn, hol egészen az 1970-es évekig mentek háromkirályokat köszöntenyi. Vizköröszt hetibe három fiú a század elején még fehér inget vett magára, a negyvenes évektől gyakran kifordított bekecsben, pásztor módra öltözve, de fején papírból formált, csillagokkal és holddal díszített királi koronával járta a falut. A szerecsenkirált ők is megformázták. Egyikük vitte a kinyomható csillagot, melynek kerete szitakéreg volt, elé papírból kivágott piros vagy aranyozott csillagot tettek, mögötte gyertya vagy lámpa égett. Kiugrató részét lécekből állították össze. A házba egyenként mentek be, verset mondtak, aztán énekeltek. A háromkirályok csillagával járásért pénzt vagy a tarisznyába kolbászt, gyümülcsöt kaptak. Bodajkon az 1930-as évek elejéig élt a háromkirályok járása. Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt 14-15 éves fiúk alakították, fejükön keménypapírból készült püspöksüveggel. Fából készült csillagot vittek magukkal, és a „Háromkirályok napját" kezdetű strófát énekelték. (Németh, 1988. 56.) Sőréden úgy mondták, hogy Gáspár, Menyhárt és Boldizsár a három király neve, kik vitték a csillagot. A három napkeleti bölcset Fehérvárcsurgón verses szólásban említették: „Gáspár, Menyhért, Boldizsár, Mind a három szent király." Időjárással, terméssel összefüggő jóslás ugyancsak Fehérvárcsurgóról: Ha vízkeresztkor folyik a víz, bor lesz bőven. (Vargha, 1984. 56.) Fábián-Sebestyén (jan. 20.) A naphoz területünkön alig fűződött szokás, hiedelem. Bodajkon dologtiltó napként tartották számon. Úgy vélték, ekkor nem szabad semmiféle erdei munkát végezni. Aki megszegte, mégis az erdőre ment, azt könnyen érhette balaset. A hiedelem valószínűleg a közelben élő németek hagyományára illetve egy névhasonlóságra vezethető vissza. A német Sebastian (Sebestyén) és a háncs, kéreg jelentésű Bast szó részbeni azonossága nyomán élt az a hiedelem, hogy a fákban január 20-án indul meg a nedvkeringés, a tavaszi megújulás. Ezért kellett különös mértékben óvni a természetet e napon. Utalunk itt arra, hogy a szomszédos, egykor németajkú Móron Szent Sebestyénnek jelentős kultusza alakult ki. Oszlop tetején álló, 1739-es keltezésű szobra jelenleg sajnos igen elhanyagolt, lassan szétporlad. Vince (jan. 22.) A Móri-völgy és a Zámolyi-medence falvaiban, a méltán híres borvidéken illetőleg annak peremén természetszerű, hogy napjainkban is jól ismerik a Vince naphoz fűződő, a szőlőtermésre vonatkozó jóslást. A rigmusba foglalt jóslat közismertségéhez hozzájárult kalendáriumi eredete. A gyűjtés során láthattuk, hogy egyetlen gondolat hányféleképp, falvanként is részben eltérően öltött testet. 294