Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

Iszkaszentgyörgyön szintén istállót (parasztházat) ábrázolt a betlehem, benne gyertya égett. A kifordított bundába, kucsmába, pásztorosan öltözött szereplők a II. világháború után kizárólag gyerekek voltak, kik szerepük szerint csak énekeltek. A sörédi bétlehemesek rendszerint négyen jártak. Három pásztornak öltözve, a negyedik miseingben vitte a templom formájú betlehemet. Hatodik-nyolcadik osztályos iskolás gyerekek közül kerültek ki, akik karácsonyeste a házaknál értékűtek és versûtek. 1985-ben lehetett hallani az utolsókat. Az 1940-es években a fehérvárcsurgói reformátusok körében népszerű „Krisztus urunk áldott születésén" kezdetű éneket énekelték valamint - részben iskolában tanult - karácsonyi verseket mondtak. A szokás gyakorlása során tehát a betlehemezés és a köszöntés elemei keveredtek. Hasonló összefonódás figyelhető meg több hortobágyi református település betlehemezésével és kántálásával kapcsolatban. (Barna, 1979. 134,138.) A csókakői katolikusok a betlehemezést több szereplővel és több játékkal adták elő. Ideje advent első vasárnapjától Ádám-Éva nap reggeléig terjedt. 14-15 éves gyerekek játszották, régebben kizárólag fiúk, utóbb a kevésbé hagyományos csoportokba lányok is bekerültek. A kicsi, tornyos templom formájú betlehemet fából vagy keménypapírból valamelyik hozzátartozó állította össze vagy maguk készítették. Benne gyertya égett, piros papírral bevont ablakai világítottak, ajtaja nyitva állt. Elöl a bodzafából csinált jászol, benne Jézusként kaucsukbaba, körülötte szentképekből kivágott Mária, József és pásztorfigurák, állatok. A betlehemhez válladzó szíjat erősítettek, így a szereplők egyike, a betlehemes a nyakába akasztva maga előtt vihette. A szereplők száma három és hat között mozgott. A nagyobb számú csoportokban három pásztor játszott, közülük egy vezérüt. Ők is az ismertetett módon öltöztek be, még kenderkóc bajuszt és szakállt is kötöttek. Az angyal öltözetét hosszabb fehér ruha adta, fején enyhébb időben aranypapírból készült korona, mint glória fénylett. Némelyiknek papírból szárnya is készült. Szűz Mária ugyanúgy öltözött, mint egy angyal. A betlehemes, az angyal és Szűz Mária szerepét az utóbbi időben lányok alakították. A legkisebb létszámú csoportot két pásztor és egy angyal alkotta, az utóbbi vitte a betlehemet. A faluban minden évben több kisebb csapat alakult, s bár a játék időszaka viszonylag hosszúra nyúlott, karácsonyhoz közeledve mégis előfordult, hogy ugyanazon este egy házat három-négy társaság is felkeresett. Bekiáltottak: „Be szabad-e mennyi a betlehemmel?" „Be!" -hangzott az engedély. Először az angyal vagy a betlehemes vitte be a betlehemet, az asztalra helyezte, miközben énekelte a „Mennyből az angyal" kezdetű karácsonyi éneket. Őt követve a pásztorok léptek a szobába, szintén énekeltek, a „Csordapásztorok"-at. Az utánuk érkező Szűz Mária a betlehem elé térdelt, a pásztorok a földre feküdtek, mintha aludnának. A hírt hozó angyal ébresztette őket, mire a „Betlehemi pusztán" kezdetű énekbe fogtak. Később a „Pásztorok keljünk fel" éneket adták elő. A cselekményhez hozzátartozott még a pásztorok verselése, szórakoztató játéka. Az énekek, versek szövegét részben a családban, részben az egyháztól tanulták el. Végezetül gyümölcsöt, diót, pénzt kaptak, amit egyik pásztor gyűjtött a magával vitt kosárba. Csákberényben az 1940-es években - mind a háború előtt, mind azután -16 év körüli lányok adták elő a bölcsősjátékot. A szereplők a helybeli tanítók irányítása mellett a nyomtatásban is megjelent székesfehérvári szokást, a bölcsőcskét tanulták be (legutóbbi ismertetése Pesovár, 1982. 78, 79.). Az utóbbi években 276