Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

a csákberényiek plébánosuk kezdeményezésére ismét előadták. Karácsony és vízkereszt között főként a vallásos családokat, magányos öregeket keresték fel vele. Egyéb karácsonyi szokások, hiedelmek Karácsony első napja jobbára vallásos áhítaté volt. A katolikusok korán reggel indultak a pásztorok miséjére, délelőtt a nagymisére. A reformátusok eső innepen az állatok reggeli etetése után 10 vagy 11 órára mentek a templomba. Az istentisztöletet urvacsoraosztás zárta. Míg ezen a napon inkább a fiataloknak, a második innepen az idősebbeknek. Délben megebédeztek, majd újra a templomba mentek. Karácsony második napján is két templomi szertartáson vettek részt, de már teret engedtek a szórakozásnak. Tehát a század első harmadában jobbára azt tartották, hogy az első napon otthon üljön a család, s csak a másodikon menjen rokonnézőbe, ám később a kötöttség már csak karácsonyestére vonatkozott. „A szenteste a családé, az első meg a második ünnepen a rokonok látogatták meg egymást." (Csókakő) „Délután ementünk a templomba, hazamentünk, megetettünk, asztán elmentünk a rokonyokhó, ünnepőtünk. Nagy vót a rokonság, beosztottuk, egyik este az eggyikhő, másik este a másikhó". (Csákberény) „Arokonyok komák, szomszédok ementek egymáshó vendégségbe, ebeszégetnyi. Először beköszöntöttek, kívánták, hogy még sok karácsonünnepet megérhessenek erőbe, egésségbe, békességbe, családgyukka eggyütt!" (Sárkeresztes) A házbeliek megköszönték és viszont kívánták az elmondottakat. Leültették a vendégeket, ételt-italt hoztak nekik és beszélgetve múlatták az időt. Karácsonyhoz néhány időjósló szólás, hiedelem fűződik. Általánosabb, hoszszabb időszakra szóló vélekedés, „ha nincs tél, akkor nyár sincs", azaz nem érvényesülnek a kontinentális éghajlatra oly jellemző időjárási szélsőségek. Területünkön majd mindenütt ismert feltételezés: „Fekete karácson - fehér húsvét".Tehát a hó nélküli ünnepet havas húsvét fogja követni. A tapasztalat nyomán néhol hozzátették, hogy inkább volt: „Fekete karácson - lucskos húsvét". Hasonló kapcsolat rejlik a fehérvárcsurgóiak véleményében. Karácsony második ünnepén, azaz „István napkor ha süt a nap, Szent György napkor vagy eső vagy hó esik". Legtöbb községben az időjáráson keresztül a következő évi terméssel is összefüggésbe hozták a karácsonyt. „Fekete karácson - világos pajta", azaz nem lesz termés, üres lesz a pajta. Viszont ha karácsonykor a hó eltakarta a vetést, úgy bő termésre, tele pajtára számíthattak: „Világos karácson - sötét pajta". A felsorolt időjárás-jóslások összefoglalva találhatók meg abban a kalendáriumi eredetű rigmusban, melyet Csákváron Németh Imréné (sz. 1919) mondott el: „Mikor karácsony hava zöld, Húsvét napján havas a föld. Midőn karácsony éjszakáján esik a földre a hó, Az reménységet ád, hogy lészen minden jó, Első napján hogyha fénylik, Az esztendő úgy tündöklik. Másod napján, hogyha fénylik, A drágaságot remény lik." Csaknem szó szerint ezt írta az 1767-es győri kalendárium is (Szilágyi, 1983. 46-47.). Az időjóslás körébe tartozóan Fehérvárcsurgón egyesek nem Lucakor, hanem 277