Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)
csurgón mikor András napján felkelt a lány, kezébe egy piros almát vett, kiment vele az udvarra, s beleharapott. Azt tartották, amilyen nevű férfit ilyenkor legelőször meglátott, olyan nevú lesz a férje. Csákberényben az eladó lány András napkor piros almát tett a zsebébe, amit csak karácsonykor evett meg az utcai kerítésnél, a kiskapuban. Úgy gondolták, amelyik legény arra jön, az lesz a lány férje. Bodajkon András napkor evett a lány almát, hogy megálmodja, ki lesz a jövendőbelije. A magyar népnél a böjtölésnek nemcsak a szigorú, hanem egy játékosabb formája is ismert. A néphit szerint a jóslást gyakran böjtölésnek kell megelőzni. Ezzel összefüggésben a Móri-völgy falvaiban egykor általános volt, hogy bûtutek (másképp bütőtek vagy büjtőtek) a lányok András napján, minek eredményeként megálmodhatták ki veszi el őket; „ki lessz az uruk." Mohán rigmusba is foglalták: „Aki böjtő András naptyán, Vőlegént lát éccakáján!" Néhol a reformátusok külön kiemelték: „A mi részünkrú is megtették, hogy böjtöltek, hogy megámodja a leány, kihő megy férhő." Az álom után való jövendölést elősegíthették mágikus erővel felruházott tárgyak. Egyesek ezért a böjtölésen túl éjszakára férfiruhát (üngöt vagy gatyái) tettek fejük alá. Csókakőn egyesek az ebédnél elfogyasztott csirke keresztcsontját rakták párnájuk alá. (Pálfy, 1986.23.) Bodajkon András éjszakáján, mikor a lány álmából felébredt, meg kellett fordítania párnáját. Utána ha ismét elaludt, megálmodta ki lesz a férje. Ugyanitt az eladósorban lévő lány több legény nevét írta fel cédulára s éjjelre ezeket rakta feje alá. Reggeli ébredés után az egyik papírdarabot kihúzta, s a rajta levő nevet viselő legényt várhatta férjéül. Némiképp eltérően alakult a szokás Magyaralmáson. Itt a lány hét nevet írt fel a cédulára, s azon aludt. Amelyikkel az András nappal kezdődő egy hét alatt a legtöbbször álmodott, annak lett a felesége. Aböjtölés után a nyugtalan éjszaka rossz álmaival sokszor komikus eredményt hozott. Néhány ilyen történetet minden faluban tudnak említeni. Országszerte ismeretes volt, hogy a lányok advent valamelyik napján gyümölcságat állítottak vízbe, s annak kiződüléséből következtettek a férjhezmenetelre. Csákváron az András napkor bevitt ágtól azt várták, hogy Luca napra kivirágozzon. Úgy vélték, ahány virág nyílott rajta, a lány annyi év múltán megy férjhez. Több faluban András napkor is ólmot öntöttek a lányok, abból próbáltak következtetni jövendőbelijükre. A szokások gyakorlása rendszerint jó szórakozást nyújtott, próbálkozott is egyik lány a másik után, vagy együttesen végezték a műveletet. Valamennyire hittek is benne, mert az előző nemzedékekből mindig akadt, aki éppen eltalálta jövendőbelijét. Szerelmi varázslások, jóslások egyébként az év más jeles, különösen évkezdő jellegű napjaihoz is fűződtek, de leginkább mégis András nevenapjához. Több helyen emlegették Andrást a nagy nyári meleggel összefüggésben, amikor igen csíptek a legyek. Ezek elhárítására szolgált a kétsoros vers: „Gyűjjetek majd máskor, Gyűjjetek majd Szent Andráskor!" A novemberi hidegben ugyanis elpusztultak. Amohaiak úgy tartották, a fokhajmát András napkor kell dugdozni. 249