Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

jelenetének számított a kifordított bundába öltöztetett, a derekán átkötött láncon vezetett medve alakoskodó megtáncoltatása. Gyakran előadták a verklis jelenetet is. Egy ládát taligakerekekre szereltek, ebbe ült a harmonikás. A verklit házról-házra húzták, az oldalára szerelt kereket hajtották, így verkliztek, miközben a ládában ülő harmonikás játszott. Fánkot, pénzt kaptak, amit egy cigánygyereknek öltözött alakoskodó szedett össze. Alapon 1940 körül veszett ki a szokás. Húshagyókedden Vajtán is jártak a bolondosok. A legények összejöttek egy háznál, ahol titokban felöltöztek vőlegénynek, menyasszonynak, vőfélynek, noszolyónak, bohócnak, medvének. Zenész, harmonikás is kísérte a tréfás násznépet. Útközben a vőlegény és a menyasszony gyakran csókolózott. Sőt néhány háznál a menyaszszony a szemétdombon leguggolt „pisilni", a többiek meg röhögték. A medvét alakító legényt szalmakötéllel körülfonták, a derekán lánc volt, azzal vezették. Gyakran négykézláb ment. A bohócok rongyos ruhát öltöttek, arcukat pirosítóval kenték be, a hangjukat is elváltoztatták. Két bohóc karján kosarat vitt, ebbe gyűjtötték a lányos házaknál a tojást. Kaptak kolbászt, fánkot, bort is. Abort demizsonba gyűjtötték. A házbeli leánnyal táncoltak egyet az udvaron. Előszálláson a II. világháborúig húshagyókedden még a nős emberek is felöltöztek farsangi bolondoknak. Az 1950-es években már csak a kisebb gyerekek maskaráztak ezen a napon. Az 1920-as években egy férfi szalmaruhába öltözött fel. Még a kocsikereket is szalmával fonták be. Befogták a rossz lovat, a kocsi után kézitalicskát kötöttek, amiben két maskarás ült. Ha a kötél elszakadt, lemaradtak, ezen nagyot nevettek a többiek. Köcsögdudás, láncos botos, citeras, harmonikás, rossz bádogedényeket egymáshoz verő zenész is kísérte őket. Kifordított szűrt viseltek, szakállt, bajuszt ragasztottak. A medve rossz, kifordított bundába öltözött, arcát viaszos vászonra festett álarc borította. Derekára két, 8-10 m hosszú rudazó láncot kötöttek, ezzel két férfi vezette. Az egyiknél bot, a másiknál a szíjból font korbács volt: hol az egyik, hol a másik ütötte, a medve meg táncolt. Cigánynak, cigányasszonynak, cigánygyereknek öltözött farsangi bolondok is vonultak kocsikon. A rajkók cigarettáztak, pipáztak, a cigányasszony leugrott a kocsiról és kéregetett. Öt-hat maskarázó csoport is járta a falut. Egy asszonynak öltözött alakoskodó karján kosarat vitt, ebbe gyűjtötték a tojást, szalonnát, kolbászt. Pénzt is kaptak. Az udvaron megtáncoltatták a házbeli leányokat, asszonyokat. A verklis jelenetet az előszállási farsangi boldondok is előadták. Itt kerekekre szerelt ház alakú deszkatyúkólban muzsikált a harmonikás, ezt húzták házról-házra. Az összeszedett pénzből húshagyókedd estéjén a kocsmában vagy egy háznál mulattak. „Egész ünnepi napnak tartották a húshagyókeddet." -emlékezett vissza az 1900-ban született Ferenczi István. Farsangutójján a dunapentelei legények is maskuráztak: lánynak, medvének öltöztek. A zenészek, tamburások kísérték őket az utcán. A tamburások nadrágjához hátul tollseprűt kötöttek, ami menet közben billegett, ezen jót nevettek. Enyingen hamvazószerda délelőttjén a református legények 8-10 fős csoportokban végigjárták a lányos házakat. A zsebükben vagy zacskóban hamut vittek, a lányokat meghamuzták, a fejükre szórták a hamut. A hamvazás után a lányokkal együtt kimentek a pincéhez, estig ott mulattak. Lajoskomáromban a legények hamvazószerdán egy darab kukoricaszár belét kitisztították, hamuval töltötték meg, és megszórták vele a lányokat. A csóri farsang végi szokásokról Vakarcs Kálmán 1951-52-ben végzett gyűjtése alapjánt ezt írta: „Húshagyókeddet a nép bolondok napjának tartotta eddigelé, és ezen a napon a csóri asszonyok rendesen fánkot 192