Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

Pásztorok, pásztorok? (Akét pásztor felkel és mondják az öregnek:) Pásztorok: Kelj fel öreg, ellopták a bárányt! Öreg: Mére vitték? Pásztorok: Az ispán háza felé. Öreg: Vót-e vele kutya? Pásztorok: Vót bizony, az öreg Sanyié. Öreg: Vót-e divó (dió) a farkán? Pásztorok: Vót bizony. Öreg:Törögesd meg öcsém, pajtás! Pásztorok: Kelj, öreg, ne bolondozz, megyünk a kis Jézushoz! öreg: A vín tehenybe? Pásztorok: Betlehembe! Kelj fel öreg, megyünk a kis Jézushoz! Öreg: Perecet? Pásztorok: Jobb bíz azt ha megeszed! Most mán azt kelj föl, mer végigütök rajtad! Öreg: Ha bírok. (Akét pásztor bottal felemeli az öreget. Az öreg odamegy a betlehemhez és mondja:) Édes kis Jézuskám Látom, fázik a lábad Megkérjük a házigazdát Adjon egy pár koronkát Veszünk rajta kiscsizmát. (Mind énekli:) Csordapásztorok, midőn csordát őrizének Éjjel a mezőben Isten angyali jövének melléjek, Nagy félelemmel telik meg ő szívük. örömöt mondok nektek, ne féljetek! Menjetek hát el gyorsan a városba Mert ma született a ti üdvösségtek. Ott találjátok Jézust a jászolyban Nem fekszik ágyban, sem friss palotában. Csak bágyadozik szénában, szalmában. Ó, ó, ó, oldal kolbász, szalonna Pásztoroknak jó volna Ha a gazdaasszony adna. I, i, i, a kenyér mindennapi A kalács meg ünnepi Ritkán kapja valaki. Aki kapja, megeszi A kutyának nem veti. Isten áldja meg e háznak gazdáját Töltse meg az Isten ezüstös kamráját 142