Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

ïhérvari bölcsőcske bemutatása a Múzeumegyesület 1938. december 13-ai előadásán. Gelencsér Ferenc reprodukciója Tóth Károly felvételéről. A gyúróiak karácsonyi éneklését Diószegi Vilmos gyűjtéséből ismerjük: „Leányok és menyecskék, legények összeálltak, a jó hangúak, a rokonokhoz mentek énekelni, szenteste tíz óra körül indultak: Dicsőség mennyben az Istennek, Csordapásztorok, Mennyből az angyal. Megkopogtatják az ablakot: Elmondanánk egy-két vers éneket, ha meghallgatnák! Csak mondjátok! Az ének végén: Dicsértessék a Jézus Krisztus! A gazda kilépett a házból, azt adott nekik almát, diót. A gyerekeknek. A legényeket behívták, azt boroztak. A reformátusok is jártak énekelni." Az isztiméri német gyerekek is tarisznyát akasztottak a vállukra Ádám-Éva nap délutánján. Házról-házra járva köszöntöttek. Karácsonyi jókívánságaikért almát, diót, esetleg néhány krajcárt kaptak. Akadtak köztük olyan fürgék és élelmesek is, akiknek az adományokkal többször is megtelt a tarisznyájuk (Wirt 1978, 62). A bakonysárkányi német gyerekek karácsonyesti köszöntését, éneklését így írta le az 1941. évi országos középiskolai táj- és népkutató pályázatra készült dolgozatában Koczkás Sándor tanítónövendék: „Alig kezd sötétedni Ádám és Éva napján, már felhangzik itt-ott az ének. Ezen az estén ugyanis énekeket zengedeznek. Mindegyik gyerek oldalán tarisznya, hogy legyen mibe a sok diót, almát, aszaltgyümölcsöt és pénzt elsüllyeszteni. Nem is nézik, mit kapnak az egyes házaknál, csak tartják a tarisznya száját, hogy azon tegye bele a háziasszony ajándékát. Izgalommal várják, hogy hazamehessenek. Otthon kifordítják tarisznyájuk tartalmát és osztályozzák. Lelkesedésük és örömük leírhatatlan. Boldogan szemlélik és mutogatják a háziaknak keresetüket." 111