Fitz Jenő (szerk.): A magyar pénzverés kezdete című konferencia előadásai, amelyek a Székesfehérvári Alba Regia Napok keretében 1973. május 14-én hangzottak el - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 21. (Székesfehérvár, 1975)
Kovács László: Adaok a LANCEA REGIS felirata pénz értékeléséhez
chami, naabburgi, salzburgi vereteken — s Németországban csak itt, bajor földön — előfordul a pénzverő nevének feltüntetése. E nevek olaszos formájú germán eredetűek vagy olaszok, ami arra utal, hogy a bajor pénzverők származásukra nézve olaszok voltak(78). Ennek viszont Gedai István is ellene mond, ami kor felteszi, hogy a nagyharsányi dénárok valószínűleg a királyi ötvösműhelyben készültek, mert a nyugat-európai vésési technikával szemben, mind a dénár, mind a CNH. I. 1. obulus verőtöveit poncolásos technikával készítették(79). Magyarázható a REGI úgy is, hogy nyomatékosan utalni akartak a királyra ; azaz a REX dativusával, de a stockholmi példány és a nagyharsányi lelet első verőtővel készült csoportja(80) alapján ( 12, ábra) még egy magyarázat is megkockáztatható. A stockholmi példány hátlapján (9. ábra) a RE és GI között, fenn elválasztó vesszőcske van, s talán ugyanezt jelenti — s nem azt, hogy a verőtő mestere későn vette észre, hogy szövege nem fog kiférni — a nagyharsányi pénzek említett csoportján, hogy a REG betűközei egyformák, míg az I a G-hez szorosan következik. A megbontott szó RE és GI csoportosításban a REGINA GISLA rövidítést sugalmazza. Ilyen rövidítésnek németföldi párhuzamát nem találtam, legfeljebb azt említhetném, hogy az éremképeken a király fején viselt koronába — a körirat egyértelműsége mellett — nyomatékosításul beírták a REX szót, mint pl. Konrád burgundi király (937 — 93) baseli denárán(81) (13. ábra). (78) CNH, I, 9. (79) Gedai I., o. c., 129 — 30; László Gyula szerint a verőtöveken „valóban használtak poncokat, de elkészítésekor a betűk egy részét vésték. Néhol tisztán látható a két vésőnyom közül ki nem dobott anyag, vagy vannak olyan egyenes vonalak, amelyek hegyesen kezdődnek s végződnek, az ilyenfajta nyom pedig vésőre vall.” László Gy., o. c., Sz, XCVII, 19(13. 392. (80) Gedai I. munkájának fényképes táblái alapján a két csoport a következőkben tér el egymástól (az első csoport Gedai I. tábláin: XVI. t. 1 — 12; XVII. t, 1-12; XVIII. t. 1-2: összesen 26 db. A második csoport: XVIII. t. 3 — 12; XIX. t. 1-4: összesen 14 db): előlap: a LANCEA L betűjének vízszintes szára hosszú, ill. rövid. A lándzsát tartó kéz csaknem rásimul a lándzsanyélre, s az közel van a hüvelykujj tövéhez, ill. a nyél távolabb van a hüvelykujj tövétől. A kéz ujjai hosszúak, ill. rövidebbek. A kézfej feletti ruharedők íve laposabb, ill. hegyesebb. Hátlap: A körirat keresztje balra billent, ill. a függőlegeshez közelítő. A REGIA betűelosztása jó, ill. az R után nagyobb hézag következik, s az E és G közel került. A CIVITAS C-je helyes, ill. fordított állású. A REGI felirat R-jének ferde szára rövid, ill. hosszú. A REGI betűelosztása R E GI, ill. REGI. A REGI felirat jól olvasható, ill. esetleg REGI (?) felirat van. Ha ez volt valóban az eredeti változat, akkor a REGIA CIVITAS rövidítésére is gondolhatunk, s ez mégis az egyedi jellegű templomábrázolás mellett szóló adat lehetne. Cf. P. Berghaus, o. c., 62. Mindkét csoport pénzei erősen kopottak (kissé kopott 26-ból 14, ill. a 14-ből 9; jobban kopott további 4, ill. 1); az első csoportban több a kétszer vert, zavaros éremkép (26-ból 10, ill. 14-ből 2). (81) Dbg. 968. H. Dannenberg, o. c., I, 364. 270 11. ábra: 1 —8 = XI—-XIII. századi lándzsa ábrázolásos lengyel veretek; 9 -17 = cseh veretek.
