Fitz Jenő (szerk.): A magyar pénzverés kezdete című konferencia előadásai, amelyek a Székesfehérvári Alba Regia Napok keretében 1973. május 14-én hangzottak el - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 21. (Székesfehérvár, 1975)
Kovács László: Adaok a LANCEA REGIS felirata pénz értékeléséhez
keresztelte, kit Gouz-nak hívtak és nevét a keresztségben megváltoztatva Istvánnak nevezte el, amit Ottó császár István protomartyr évfordulóján a kereszteléskor kiválasztott, a királyságot pedig teljesen szabadon bírni átengedte, engedélyt adva neki a szent lándzsát hordani mindenütt, mint ahogy magának a császárnak szokása, és ereklyéket az Ur szögéből és Szent Mauricius lándzsáját átengedte neki saját lándzsájául. A fent említett király megparancsolta Szent Brúnónak, hogy fiát is keresztelje meg, adván neki azt a nevet, ami az övé is volt, az István nevet. És ehhez a fiához Istvánhoz, Ottó császár hozzáadta Henriknek, a későbbi császárnak, nővérét feleségül (43). A német szent lándzsa, más néven Szent Mauritius lándzsa ma Bécsben, a Geistliche Schatzkammerban van (8. ábra 1 — 2) és régészetileg egy IX—XI. századi barázdadíszes köpüjű frank szárnyaslándzsa(44). Pengéjében Krisztus keresztjének szent szög ereklyéjét foglalták, a köpű és a penge alsó részének két oldalára — talán a pengéből kivett részből készített — lemezeket erősítettek fel(45), majd mivel a meggyengített penge eltörött, azt egy vas, majd egy ezüst és felette egy arany hüvellyel látták el. A felsorolt összes jellegzetesség — az 1000 táján már meglevő vas hüvellyel együtt — jól látható a krakkói Dómkincstárban őrzött bronz lándzsán, a német szent lándzsa másolatán (8. ábra 3) amelyet III. Ottó császár adott Vitéz Boleszláv lengyel hercegnek, amikor 1000-ben Gnieznóba, Szent Adalbert sírjához látogatott(46). E két lándzsa formájából kiindulva, s Ademarus Cabannensis adatát is felhasználva csaknem bizonyos, hogy Magyarországra is ilyen típusú, tehát frank szárnyaslándzsa került. Ezt véltem felismerni az 1031-ben miseruhának készült koronázási palást István ábrázolásán (1. tábla 1), illetve bizonyossággal állítani a róla XVII. században készült 8. ábra: 1 = A német szent lándzsa védőhüvely nélkül; 2 = védőhüvellyel; 3 = A krakkói bronz másolat. (43) Ademarus Cabannensis, Chronicon Aquitanicum et Francicum. MGSSIV. 129; Cf. Kovács L., A budapesti lándzsa. A magyar királylándzsa történetétiek vázlata. FolArch, XXI, 1970, 132 — 33. (44) Részletes ismertetésük: P. Paulsen, Flügellanzen. Zum archäologischen Horizont der Wiener ,,sancta lancea”. Frühmittelalterliche Studien. Jahrbuch des Instituts für Frühmittelalterforschung der Universität Münster, III, 1969, 289-312. Í45) E lemezek talán a pengéből kivett fémanyagból készültek. Peter Paulsen szerint viszont két — talán már ereklyének számító — VII —VIII. századi alamann kést erősítettek fel rá. P. Paulsen, o. c., 308 - 10. (46) ,,. . . és győzelmi zászlóul Krisztus keresztjének szögét szent Mauricius lándzsájával neki ajándékozta. . (,,. . . et pro vexillo triumphali clavum ei de cruce Domini cum lancea sancti Mauricii dono dedit. . .”) Anonymus Gallus, Chronica Polonorum, I, e.6. MGSS IX. 429. Cf. Kovács L., o. c., 138-39. 265
